A Márianosztrai kegytemplom és kálvária

Márianosztra a Börzsöny egyik medencéjében található, idilli fekvésű, hangulatos település. Legfőbb látványossága a családi házak cserepes tetői közül markánsan kiemelkedő Magyar Nagyasszonyok Kegytemplom és kolostor, amelyet Nagy Lajos király építtetett a pálosoknak a XIV. században. A gótikus elemeket is tartalmazó barokk templom a török pusztítások utáni építkezéseknek köszönhetően a XVIII. században nyerte el mai formáját. 

A kegytemplom és kolostorból lett börtön

Az oltár

A templomhoz tartozó méretes kolostor a pálos rend ideiglenes megszűnése után eladásra került, és 1852-től női börtönként üzemelt. A fegyencnőket az intézetet vezető irgalmas nővérek szigorú zárdai körülmények között tartották, munkával és a hit erejével próbálták őket visszatéríteni a helyes útra. Ma már férfi fegyház és börtön üzemel a kolostorban, azonban a munka továbbra is szerepet játszik a rabok mindennapi életében. A börtön épülete mellett hatalmas gyár emelkedik, ahol többek között söprűket és medicinlabdákat készítenek. 

A műemlék együttest rózsabokrok és macskaköves udvarok veszik körül. A templommal szemben múzeum üzemel, amely az összeforrott sorsú pálos rend, Magyar Nagyasszonyok Kegytemplom és Márianosztrai Fegyház és Börtön történetét is részletesen bemutatja. A parkolóban pedig még néhány rabszállító jármű is megtekinthető kívül és belül is.  

A Kálvária-domb

A kegytemplomtól körülbelül 20 perces sétával érjük el a település másik oldalán álló Kálvária-dombot. A vadvirágos réten több száz éves, illatozó hársfasor vezet fel kilenc stáció között a XVIII. századi barokk szoborcsoporthoz és kápolnákhoz. A domb tetején látható szobrokat, kereszteket és kápolnákat a XX. században szabadtéri oltárral egészítették ki. A tágas teraszról jól látszik a Magyar Nagyasszonyok Kegytemplom és a fegyház épülete is, amelyeket a Börzsöny vulkáni kúpjai vesznek körbe. A települést több zarándok útvonal is érinti, amelyekre a Mária út jelzését követve térhetünk rá. Továbbá könnyed sétával érhető el az Országos Kéktúra egyik állomása, Kóspallag, vagy a Duna-parti Szob is.

A Visegrádi Fellegvár

Lépcsők vezetnek a kiállításokhoz

A Dunakanyar egyik gyöngyszeme a 333 méter magasan trónoló Visegrádi Fellegvár, amely nem csak kulturális látnivaló, hanem fantasztikus kilátópont és több kirándulás potenciális kiindulópontja is egyben. A mai, még romjaiban is grandiózus épület elődje egy XIII. században felhúzott építmény volt, amelyet IV. Béla építtetett. A vár az évek során Luxemburgi Zsigmondnak és Mátyás királynak köszönhetően folyamatosan bővült és korszerűsödött. Az épület jelentőségét mutatja, hogy többször is itt őrizték a Szent Koronát és a koronaékszereket. A török időkben teljesen lepusztult vár romjainak műemléki helyreállítása 1960-ban kezdődött el, a munkálatok jelenleg is folynak. A felújításoknak köszönhetően stabil falak között élvezhetjük a kiállításokat és a megannyi teraszról megcsodálható fantasztikus panorámát. 

Bejárat a Vártoronyba

Vadászati kiállítás

A Visegrádi Fellegvár mellett szuvenír boltokkal és étteremmel körülvett parkoló áll. Innen egy meredek lépcsősoron felmászva érjük el a látványos külső kaputornyot, majd a kasszát. A méretes falak aljában sétálva lehetőség nyílik az íjászat kipróbálására, sokszor solymász bemutatót és háziállat simogatást is tartanak, sőt még trónra is ülhetünk és kalodába is zárhatjuk magunkat. Az út egyenesen a külső teraszokhoz vezet, ahonnan jól kivehető az egész Dunakanyar, a visegrádi Királyi Palota és a Salamon torony is. A Vártorony irányába falépcsőkön mászunk először egy belső udvarba, innen érhető el a külön jeggyel látogatható Panoptikum bejárata. További néhány kőlépcsőn jutunk el a vár déli végében található teraszokhoz, ahonnan fahídon a külső falak felé indulhatunk, vagy egy újabb falépcsőn a vár belsejében található kiállításokhoz és újabb teraszokhoz. A kis termekben többek között fegyvertörténeti, vártörténeti és vadászati kiállítás tekinthető meg. 

Panoráma a vár déli oldalából