Kirándulás a híres Római-fürdőhöz

A Bakony egyik legismertebb látnivalója méltán híresült el különleges szépségéről. A Gaja-patak által létrehozott völgy bővelkedik természeti látnivalókban, ám a legérdekesebb ezek közül egyértelműen a Római-fürdő. A környék igazi családi kirándulóhely rengeteg patakparti pihenővel és rövid, de látványos sétautakkal. A Szlovák Paradicsom szurdokaira emlékeztető patakvölgy legkönnyebben Bakonynánáról érhető el. A településen több parkoló áll rendelkezésre, amelyek rendszerint meg is telnek a kirándulók autóival. A vízparton induló sétaút egy fogadót megkerülve kis fahídon kel át a patak túlpartjára, majd hűvös bükkerdőben kezd kanyarogni egyre magasabban. Az ösvény érint egy látványos, összefonódott gyökérzettel rendelkező facsoportot, amely az út oldalába ékelődve azonnal a mellette elhaladók csodálatát vívja ki. Minden kiránduló megáll itt egy fénykép erejéig. Az út ezután szűk csapássá válik, esős időben nagyon saras és csúszós, ilyenkor jól jön egy túrabot a kezünkbe. A Gaja-patak hamarosan nagy kanyart vesz, ezt az idilli helyszínt alakították ki egy jókora tűzrakókkal, esőbeállókkal és szemetesekkel felszerelt pihenőnek. A grillezőt egy nagyobb fahídon átkelve érjük el, az asztaloknál némi információt is olvashatunk a várva várt Római-fürdőről. 

Kirándulók a Római-fürdő szakadékának tetején

Innen már csak a vízpartot kell követnünk, és pár száz méter múlva megérkezünk az addig nyugodt vízfolyás fortyogó katlanához. Eltévedni lehetetlen, csak a kirándulókat kell követni, akik egyszer csak megtorpannak és összesűrűsödnek ahogy az út véget ér. A liánokkal és mohával benőtt árnyas hegyoldalak megemelkednek körülöttünk, jobbra sietve zubog le a mélybe a patak, alattunk pedig jókora szakadék tátong. Ez a természeti szépség maga a Római-fürdő. 

Pillantás a sziklákról a mélybe

A katlanból visszafelé indulva rátérünk a jelzett kirándulóút folytatására, amely a szakadékot és kőfalat megkerülve a már újra nyugodtan csörgedező patakhoz vezet. Itt újabb kiépített pihenő várja a kirándulókat esőbeállóval és tűzrakó hellyel az idilli Vadalma-forrás partján. A tiszta víz a mélyből bugyogva tör elő majd belefolyik a Gaja-patakba. A pihenőtől a felettünk haladó aszfaltútra felmászva hamarosan meglátjuk a Bakonynánára vezető kirándulóutat. 

Panorámatúra Perőcsényből a Börzsönybe

A gubacs és a vörös

Perőcsény a Börzsöny ÉNy-i részén, a szlovák határ közelében, Kemence szomszédságában található. A falu főként az erdővel körülvett református templomáról ismert, amely nem a település központjában, hanem egy különálló dombon kapott helyet. A fák lombjai közül alig kandikál ki a templom sárga tornya és szürke teteje. Érdemes még megtekinteni a tradicionálisan berendezett, hangulatos Tájházat is. A településből a piros kereszt, majd a piros háromszög jelzés vezet el a környék egyik népszerű kirándulóhelyére, a Salgóvár romjaihoz. A séta végig emelkedőn halad, majd amikor kifáradva megérkezünk a hegygerincre, repetaként egy még meredekebb kaptatón kell felmásznunk a várhoz. Az erőfeszítésért kárpótol azonban a csodás őszi erdő, amely minden kanyarban valami újat mutat. A levelek a zöld, barna, sárga, narancs és piros színeiben játszanak, rengeteg termés és gomba hever a lábunk alatt, és néhol a lombok közül előtűnik a hegy lábára néző panoráma is. A kirándulóút egy tisztást is érint, ahol még ekkor is nőnek a színes virágok, a citromsárga tátika különösen jól érzi magát.

Félúton felfelé

A makk és a citromsárga

A 715 méter magasra épült Salgóvárból már nem sok látszik napjainkban. Az egykor méretes falakat ellepi a föld, a moha és a levelek. A lerombolt romok melletti sziklaszirtről azonban lenyűgöző a Csóványosra néző kilátás. Elénk tárul a völgyek és hegycsúcsok alkotta hullámzó táj, amely őszi színekben különösen jól mutat. Visszaereszkedve a Vár-bércről választhatjuk a hazautat, vagy tehetünk egy nagyobb kitérőt a Holló-kőnek elkeresztelt kilátópont felé. A piros sávjelzés végigvezet a hegygerincen több kilátópontot és érdekességet érintve. Az erdőből kiérve kopár sziklaszirtekhez érkezünk, amelyek végtelen panorámát kínálnak. Nem sokkal később elérjük a Holló-követ is, ahol szintén letekinthetünk az előttünk elterülő tájra. Továbbsétálva sötét erdőben találjuk magunkat, egyre több lesz a kő, a moha és a páfrány. Lassan megérkezünk a Kőtengerhez, majd a Jancsi-hegyre. Lábunk alatt csúszik a rengeteg egymáson feltorlódott kődarab, födet nem is látni. A sötétségből hirtelen egy tisztásra érkezünk, ahol még utoljára megtekinthetjük a panorámát, mielőtt a jelzés visszavezet Perőcsénybe, innen már csak kényelmesen lefelé kell sétálni, hogy visszaérjünk a faluba.
    

Kilátás a Börzsönyre a Salgóvár mellől

A szintezési ősjegytől a Likas-kőn át az Angelika-forráshoz

A Velencei-hegység lankái könnyed sétákat ígérnek érdekes látnivalókhoz. A Velencei-tó északi partjainál húzódó vonulatok keleti részén találjuk a hegység legmagasabb pontját, a Meleg-hegyet. A 352 méteres kilátópont megközelíthető Nadapról a piros sávjelzést követve, vagy Nadapot elhagyva a főút menti földúton végigsétálva. Nadap legérdekesebb látnivalója a szintezési ősjegy, amely a magyarországi magasság mérésének egyik legfőbb viszonyítási pontja. A helyszínt egy gránitszikla árnyékában megbúvó emlékmű és a mellette álló információs tábla jelzi. Érdemes felkapaszkodni a sziklára, mert a csúcsról az érdekes kőzetfelületeken kívül a szépséges nadapi templom látképét is megcsodálhatjuk. Az ősjegy mellett burkolt parkoló és piknikező asztalok is rendelkezésre állnak.

Nadap

Bármelyik úton indulunk a Meleg-hegyre, kezdetben emelkedővel indul a séta. A magaslatra felérve azonban nagyszerűen kivehető teljes hosszában a Velencei-tó nádasfoltokkal tarkított vízfelülete. A látvány több pontról is megcsodálható a Likas-kőhöz vezető út mentén. A Likas-kőhöz a hegytetőn lévő elágazásnál a piros háromszög jelzést kell követni. A kis kitérővel elérhető képződmény teljesen körbesétálható, így jól megfigyelhető a nevének megfelelő jókora lyuk a közepén. A kapuszerű formációt kisebb, egymáson álló sziklatömbök egyvelege alkotja. Az elágazódáshoz visszasétálva a piros sávjelzés vezet tovább az Angelika-forráshoz. Az útvonal jelzett hegyi kerékpárút.

A Likas-kő

A kopár tájon néhol sziklaformációk emelkednek ki a talajból, máshol szeder- és csipkebogyóbokrok csoportja figyelhető meg. Rövidesen újabb nagy elágazáshoz érkezünk, itt a legvékonyabb, erdőbe induló ösvényt válasszuk. A lombok közé belépve azonnal megpillantjuk az Angelika-forrás idilli környezetét. A sziklákkal behálózott forrásvölgyet zöldellő moha és gombákkal benőtt, korhadó farönkök kísérik. A kisvizű patak mellett érdemes végigsétálni, mert az úton csodás látványban lesz részünk. A hegyoldalban változatos sziklaformátumok, megannyi gomba, és a víz által létrehozott kanyarulatok mentén vezet az ösvény a hegy lábáig. A völgy mélyén pihenőt és tűzrakóhelyet találunk. Innen újra fel kell kapaszkodnunk a hegyre, azonban további látványosságok várnak ránk. A piros háromszög jelzés a Polák-hegyen át több kisebb gránitképződmény mentén vezet végig néhol fenyőerdőben, néhol kopárabb tájon sétálunk. Az út végül a zöld sávjelzésbe torkollik, amely északra indulva visszavezet minket a piros sávjelzésű útra, ahonnan érkeztünk.

Apró gombák lakta fatörzs az Angelika-forrás mellett          

Makovecz-kilátó a Hungaroring fölött

Mogyoród

A kilátó

Makovecz Imre különleges építészeti stílusa sok hazai épületen figyelhető meg. Ő készítette többek között a Kis-Hárs-hegyi kilátót is, amely a Buda-hegyek egyik formabontó, ám mégis a természetbe olvadó építménye, vagy a pilisszántói Csillagösvény egyik ékkövét, a Boldogasszony-kápolnát. Mogyoród mellett elautózva valószínűleg már sokan megpillantották a Hungaroring és a mogyoródi Aquaréna feletti dombon álló tornyot, amely szintén az ő műve. A Szent László kilátó-kápolna 2001-ben került átadásra a 325 méter magas Somlyó-hegyen. Mogyoródról rövid, ám meredek kaptatón jutunk fel a kilátó aljához, ahol faasztalok várnak ránk. A tájat termőföldek és a Gödöllői-dombság vonulatai határozzák meg. A fehér kilátó állapota elég romos, a belső és külső vakolat is erőteljesen mállik, belül pedig a lépcsők és korlátok szorulnának néhol javításra. A kilátó nevét adó Szent László faszobra megcsodálható az épület belsejében, a rövid lépcsősoron felkapaszkodva pedig négy kis kiugró teraszról tekinthetünk le a négy égtáj irányába.

Az épület belseje

A magasban

A Salgói vár és a Boszorkánykő

Salgótarjántól északra, a szlovák határ közelében fekvő Salgóbánya települése fölött magasodik a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet egyik egyedülálló látványossága, a Salgói vár. A XIII-XIV. század fordulóján épült erődítmény egy 625 méter magas vulkáni kúp tetején trónol. A környék természetvédelem alatt áll, és megannyi további látnivalót rejt. 

Még nem teljesen a csúcson

A várat leggyorsabban Salgóbányáról érhetjük el. A településen burkolt parkoló került kialakításra, innen mindössze 10 perc sétára fekszik a lenyűgöző panorámát kínáló várrom. Az erdei tábor mellől induló széles ösvény egyre magasabbra vezet, miközben egy sűrű fenyőerdő mellett halad el. Hamarosan napfényes tisztásra érkezünk, ez a Két-vár-köze. Az állomás része az Eresztvényi tornapálya és tanösvény útvonalának is, amelyet fából készült állatfigurák díszítenek. Itt éppen egy aranyos mókust, és nem sokkal később egy kinyitható ismeretterjesztő táblát is találunk. 

Ami megmaradt a vár belsejéből

Ha a kereszteződésnél balra fordulunk, akkor néhány perc múlva a fenyőerdőből az 571 méter magasan álló Boszorkánykőhöz érkezünk. A sziklaszirt körül tanösvényt alakítottak ki, amely segítségével jobban megismerhetjük a kőzetek eredetét és jellemzőit. A kis kitérőt mindenképpen érdemes beiktatni a kirándulásba, hiszen a változatos kőzetformátumokra felmászva 360 fokos körpanorámát és a Salgói vár látványát élvezhetjük. 

Kilátás a Boszorkánykőről

A várromokat az ellenkező irányban, egy kicsit magasabban találjuk. A bazaltkúp közelébe érkezve egyre nagyobb sziklákon átbukdácsolva jutunk fel a vár aljában megfigyelhető bazaltformátumokig. Az érdekes kőzeteken emléktábla jelzi, hogy Petőfi Sándor is járt itt, mielőtt megírta volna a táj ihlette Salgó című művét. Az alsó vár romos falaiból több lépcsősor vezet fel a Salgói vár tetejére. Út közben több terasztól élvezhetjük a kilátást minden irányban. A mindössze 2,5 km-es kirándulás koronája egyértelműen a várromok tetején felépített fedett panorámaterasz, amelyen körbesétálva a Börzsöny, Bükk, Cserhát, Mátra és még a Tátra vonulatai is előbukkannak. Jól kivehető Salgótarján kiterjedt városa, a mindössze 2 km-re fekvő Medves-fennsík és a Somoskői vár is.

Rövid kirándulás a Hasznosi várromhoz

A Mátra egyik szépséges panorámát kínáló magaslatát, a mindössze 383 méter magas hasznosi Várhegyet megmászni bárkinek igazi gyerekjáték. A kicsiny Hasznos Pásztó mellett található, ám 1984 óta nem önálló település, közigazgatásilag is a városhoz tartozik. Hasznos határában találjuk a zöldellő Várhegyet, amelyhez rövid, ám igen kellemes séta vezet fel. A magaslatra felérve a történelem egy kis darabkáján kívül a nagyszerű kilátást lesz a jutalmunk.  

Panoráma a Hasznosi-víztározóra és a Mátrára

Vöröslő szőlőlevelek

Hasznos családi házai mellől kijárt földút indul a Mátra magaslatai felé a zöld sávjelzés mentén. A kirándulás alatt változatos tájjal és sok-sok növényfajjal találkozunk. Kezdetben szőlőültetvények szomszédságában haladunk, néhol már őszi színekben pompáznak a rovarokkal körülzsongott fürtöket rejtő levelek. Ezeket elhagyva végeláthatatlan virágos mezők tárulnak elénk. Kicsit magasabbra érve ha visszapillantunk magunk mögé, már Pásztó látképe is felsejlik a távolban. Hamarosan dúsabb növényzet mentén vezet tovább az út. Itt cserjék gazdag választéka és rengeteg pirosló csipkebogyó kísér. Nemsokára jobbra kell lefordulni egy kevésbé kijárt, magas fűvel benőtt csapásra, amely hamarosan a várrom falainál lyukad ki. Az erdőből csúszós ösvény vezet ki a Várhegy tetejére.

Virágos rétek mentén vezet az út

A három hektár kiterjedésű Hasznosi Várhegy teljesen feltáratlanul, növényekkel benőve tárul elénk. A török időkben elpusztult falak romosan nyúlnak a magasba, alig néhány helyiség alapja figyelhető meg. A napos domboldal csodás panorámát kínál a Mátra vonulataira. Az erdővel dúsan benőtt hegyek nagyszerű kontrasztban állnak a Várhegy színes növényekkel benőtt kopárságával. A várromon állva lábunk előtt hever Pásztó és a Hasznosi-víztározó is. A Hasznosi várrom nagyszerű kiindulópont hosszabb mátrai túrákhoz, könnyű elérhetőségéből adódóan pedig gyerekekkel is ideális célpont bármely évszakban indulunk útnak.     

180 fokos panoráma a Hasznosi várrommal és a víztározóval

A strandszezon után is érdemes ellátogati a Gyömrői Tófürdőhöz

A Gödöllői-dombság lábánál fekszik Budapest környékének egyik legszebb strandolásra kialakított tava, a Gyömrői Tófürdő. A Vecsés, Ecser és Maglód közelében elterülő település legfőbb látványossága a 2004-ben teljesen felújított és korszerűsített, kilenc forrás által táplált állóvíz. A rendkívül széleskörűen hasznosított tóba wakeboard pálya is épült, ha pedig télen befagy a víz, még korcsolyázni is lehet rajta. 

A vízre épült bár

A tófürdő közelében találjuk a városka rendezett központját is, ahol boltok, cukrászda, éttermek és virágágyások váltják egymást. A környék legszebb látnivalója a szépen felújított Polgármesteri Hivatal, kicsit távolabb találjuk az impozáns Teleki kastélyt, amelyet szintén érdemes megtekinteni.  

Napozóteraszok a bárhoz vezető stégen

A kis méretű Gyömrői Tófürdőt 100 hektáros gyönyörű park veszi körül, amelyben díszburkolatos sétány halad végig. A sétány mentén mindenhol lelátni a tómeder aljára, néhol kis halak is felbukkannak az áttetsző vízben. A tópart körülbelül kétharmada lapos, ezek a részek szépen ki lettek építve, strandolásra alkalmasak. Nyáron a füves területeken kívül a homokos vízparton, vagy a fa napozókon is pihenhetünk. A hatalmas fák rengeteg árnyékot biztosítanak, a gyerekeknek pedig a játszótéren kívül az alacsony part menti víz is ideális. A strandolók biztonságáról vízi mentő és strandrendőrség is gondoskodik, a vízminőséget pedig a szezon alatt folyamatosan ellenőrzik. A kényelemről rengeteg büfé, öltöző és egyéb kiszolgálóépület gondoskodik. Az állóvíz különleges mikroklímájának köszönhetően a víz hőmérséklete nyaranta akár a 26-30 C fokot is elérheti. Jelenleg már csak 14 C fokosra rúg, azonban még mindig láthatunk egy-két edzett úszót megmártózni a habokban, miközben a színes levelek már hullanak a fákról.  

Kilátás a sétány magasabb szakaszáról a vízre

Őszi színek a Gyömrői Tófürdőnél

A maradék egyharmad részen a tópart magasabb, itt kijárt ösvények vezetnek le a vízhez a fák között. Mivel ezen a szakaszon található a tavasztól őszig üzemelő wakeboard pálya, úszni itt nem lehet. Az árnyas területen több piknikező asztalt is felállítottak. A tó képét nagyban meghatározza egy vízre épült bár, amely nyáron éjjel is nyitva tart. A tóparti sétány mentén világítás gondoskodik a hangulatos nyári estékről, a szomszédban találjuk a focipályát is. A tófürdő bejáratában hangulatos kilátóteraszt alakítottak ki, amelyről az egész állóvíz kényelmesen belátható. 

A Zirci arborétum

A Zirci arborétum közvetlenül a híres Zirci apátság mellett helyezkedik el. A főként lombhullató fafajok uralta, angolkert stílusú parkot a ciszterciek alapították a XVIII. században. A Bakony természetes fa- és cserjefajait, illetve néhány egzótát és egynyári növényt bemutató kert 400 méteres tengerszint feletti magasságával hazánk legmagasabban elhelyezkedő élőfa gyűjteménye. Mindenképpen tekintsük meg a 18 hektáron elterülő arborétum büszkeségeit: a 400 éves kocsányos tölgyet és a 400 méter hosszú hársfasort, amely virágzáskor fantasztikus illatot áraszt. A fafajok között továbbá több nyár-, juhar- és kőrisfaj is képviselteti magát. A 70 féle örökzöld közül a jegenye- és a vörösfenyő fajok a legszebbek. Különlegesség a gyönyörű virágokat bontó liliomfa, és a gumiszerű kéreggel rendelkező parázsfa. 

Az arborétumba érkezve ez a látvány fogad

A halastó

Színes ágyások

A védettséget élvező arborétumba lépve azonnal a hangulatos halastó partján találjuk magunkat. A nyílt vízfelület zöldesen csillog, rajta a kacsák számára épült úszó házikó himbálózik. A vízparton színes virágok tömkelege uralja a látképet. Hortenziafajok, bazsarózsa, lila és citromsárga írisz színezi a tájat. Az évelők mellett feltűnik a keskeny Cuha-patak, amely átszeli a kertet. A mederben kis vízlépcsőt is kialakítottak, amely alacsony vízállásnál is vígan csobog. A patakot több kőhíd szeli át, ezeken átkelve a fák lombjai között találjuk magunkat. Néhány napos mező bontja csak meg a hatalmas óriások összhangját. Út közben megtekinthetjük a műemlék fa filagóriát és Békefi Remig emlékművét is a kusza ösvények mentén. Több helyen lehetőség van padokon megpihenni, és piknikezni is. A gyerekek számára a halastó kacsáin kívül bizonyára a játszótér, illetve az itt élő énekesmadarakat és odútípusokat bemutató kiállítás lesz a legérdekesebb. Ráadásul ha szerencsénk van, még az arborétumban élő mókusok egyikét is megpillanthatjuk!  

A lombok közé ékelt filagória

Lomhullatók és évelők szépséges összhangja