Körséta a Lajos-forrás és a Dömörkapu érintésével

Az egykori Dreher-villa

A Lajosforrás nevű településrész Szentendréről a Dömörkapui elágazásnál balra fordulva közelíthető meg. Az erdőben kanyarogva egy több helyen rossz minőségű, kátyús erdei aszfaltúton juthatunk el ide. Megérkezve az út egy kocsifordulóba torkollik. Körbepillantva azonnal feltűnik a Lajos-forrás és a mellette álló turistaház. A forrás friss, hideg vize kiépített medencébe folyik. Először egy vékony fémcsövön át egy kisebb üregbe jut, majd az előtte húzódó nagyobb medencében gyűlik össze egy apró tavat alkotva. A víz tisztasága miatt a pihenőnél sokszor többen ácsorognak arra várva, hogy a magukkal hozott tartályokat és vizespalackokat megtöltsék és elszállítsák. A patak melletti fenyőfák lombja közül kikandikál a lajosforrási turistaház teteje. Közelebb sétálva szemügyre vehetjük a ma már nagyrészt lezárt épületet, amely egykor a Dreher család magánbirtokához tartozott. 

Úton lefelé, jobbra terül el Szentendre

A kirándulás a Dreher-villa mellől a zöld háromszög jelzést követve indul. A hegyoldalban lefelé ereszkedünk egy méretes tisztáson átvezető lankás ösvényen. Jobbról megpillanthatjuk Szentendre házait, balról pedig egy gyönyörű bükkfacsoport tekint le ránk a magasból. A csapás két oldalát méretesre nőtt erdei füvek népesítik be. A néhol vállunkig érő növények télre szinte fehérré válnak. Út közben kivágott fatörzseken megtelepedett taplókat és mohafoltokat láthatunk, a faágakon helyenként még dúsan jelen vannak a sötétbarna, kiszáradt falevelek, amelyek őszi hatást keltenek. A panorámás útszakaszon vadászlesek is feltűnnek, előttünk pedig a Cser-hegy magaslata nyújtózik. 

A Kőrösi Csoma Sándor-kilátó

Nemsokára beérünk az erdőbe, ahol egy kiszáradt patakvölgyön át halad tovább az út. A mélyedésben néhol feltorlódott faágak fekszenek a levélszőnyegen, a völgy mentét pedig a mohától zölddé vált sziklák pöttyözik. Innen kisebb kaptató vezet fel a Kőrösi Csoma Sándor-kilátóhoz. A csúcsról letekinthetünk az alattunk húzódó Bükkös-patak völgyére, majd megpihenhetünk a kőből készült emlékmű melletti padokon. A hegy peremén továbbsétálva több helyen lepillanthatunk az alattunk húzódó szakadékba, amely egy régi bánya udvarait rejti. A teraszok szinte már teljesen beleolvadnak a természetbe. A hegyoldalban leereszkedve vékony csapás vezet az alsó bányaudvarba. Sziklatörmelék mellett sétálva jutunk ki egy nagy tisztásra, ahonnan felpillanthatunk a hegyoromra, ahol az imént végigsétáltunk. 

A Bükkős-patak zúgója

A zúgó alatti völgy

Visszatérve a turistaútra tovább ereszkedünk az egyre meredekebb úton, majd nemsokára meg is érkezünk a Dömörkaputól induló lezárt műútra. Az aszfaltúton balra indulva találjuk a Bükkös-patak szépséges zúgóját. A vízhez először lépcsőn majd sziklákon mászva ereszkedhetünk le. A télen is bővizű patak sebesen folyik le a lépcsős kőfalon, majd megszelídülve nyugodtan kanyarog tovább a völgyben. Ha nem akarunk lemászni, a zúgót a fölötte álló hídról is megtekinthetjük. A patak folyását követve a zöld kereszt jelzésen folytatjuk tovább a sétát. Jobbról nemsokára egy kisebb barlang tűnik föl a hely lábánál. Balra a patakvölgyben több kisebb vízesést és a felgyülemlett víz alkotta tavat is láthatunk. Még egy érdekességet találunk itt, a vízparton álló Ikon-követ. A tájba olvadó faragott sziklán egy cirill betűs felirat és egy kereszt látható.  

A vízben visszatükröződő erdő

Az aszfaltútról a kék kereszt jelzésre rátérve térünk le, ezen visszaindulva a Lajos-forrás irányába. Utunkat a Bükkös-patak keresztezi, amelyen köveken ugrálva kényelmesen átkelhetünk. Azt a szintkülönbséget amit eddig lefelé megtettünk, most ideje fölfelé indulva újra leküzdeni. Újabb kiszáradt patakvölgy mellett haladunk a hegyen felfelé egy kövekkel és gyökerekkel benőtt ösvényen. A csapás egy friss erdőirtáson vezet át, majd fiatal cserjék között átvágva érkezünk meg a Kármán-forráshoz. Az út innen visszavezet a hegyoldalban a Lajos-forráshoz a már jól ismert tisztás oldalában.