Csobánkai tanösvények: Körséta a Macska-barlang és a Ziribár-hegy érintésével

Vadászles a Schell-kert közelében

A Csobánka közelében található Macska-barlangot a Szent-kút tanösvényen indulva közelíthetjük meg. A tanösvény Csobánkai-nyereg nevű állomásánál kényelmesen leparkolhatunk. Innen indul a kék sáv jelzés, amely egy széles, murvás földúton vezet be minket az erdőbe. Jobbra csodás látkép tárul elénk Csobánkára és a mögötte fekvő hegyvonulatokra, balra szántóföldek kísérik az utat. Épphogy elérjük az erdőt, balra fordulva rá kell térnünk a Macska-barlanghoz vezető kék omega jelzésre, amely végighalad a szántóföld és az erdő határán. Rövid séta után jobbra fordul az út, rikító zöld mohaszőnyegen lépdelve érünk be a télen szürke erdőbe. A lejtős ösvény kopasz tölgyfák és a földből kiemelkedő szürke sziklák között vezet el minket egy vadregényes patakvölgybe. A télen kiszáradt mélyedésben összegyúlt száraz faleveleken és a víz által kimosott köveken lépdelve jutunk el a méretes Macska-barlanghoz. Megérkezve lábunk előtt hever a 139 méter hosszú és 24 méter mély sziklaüreg moha lepte bejárata. Alig látunk be a lyukon a barlang bejáratánál felhalmozódott színes kőzettörmelék, nedves faágak és barna falevelek miatt. Találunk itt egy tűzrakóhelyet és egy információs táblát is.

Kőtenger az első kilátópontnál

A Macska-barlang bejárata

Innen jelzetlen ösvény vezet minket fel a patakvölgyből a hegy oldalában. Jobbra további érdekes kőzetformátumokat tekinthetünk meg a Macska-barlang fölött, majd a beomlott Tavasz-kunyhót pillantjuk meg. Továbbra is felfelé vezet a csapás, egy széles erdei utat keresztezve rátérünk a Ziribár-hegy csúcsára vezető kaptatóra. A tölgyfák között sétálva egyre több lesz a szikla körülöttünk. Lassan elég magasra érkezünk, hogy balra megcsodálhassunk egy kis ízelítőt a hegy tetején ránk váró kilátásból. Ugyanitt egy kisebb kőtengernyi kőtörmelék vár ránk az út mellett, a mohás-zuzmós fatörzsek között. Innen már nem kell sokat felfelé kapaszkodnunk, hogy elérkezzünk a Ziribár-hegy kopár csúcsára. A 410 méteres magasságból lélegzetelállító körpanorámát élvezhetünk. Könnyen kivehető Csobánka, a Kis-Kevély, a Háziréti-víztározó, Pilisszentiván és Pilisvörösvár. A hegy tetején egy mélyebb, ám keskeny üreget láthatunk, amely a kis méretű Ziribár-barlang bejárata.

Kilátás a Kis-Kevélyre és a Háziréti-víztározóra a Ziribár-hegyről

Ennyi látszik a Ziribár-barlangból

Visszafelé ugyanazt az ösvényt követve ereszkedünk le, amelyen érkeztünk. Az első elágazásnál azonban balra fordulva gyalogolunk tovább, hogy változatosabb legyen a túra. A csapás levezet a hegyről a térképen Schell-kertként feltüntetett, drótkerítéssel körülvett területig. Ezt egy kis kitérővel kénytelenek vagyunk megkerülni. A kerítés mentén haladva több fából ácsolt vadászlest pillanthatunk meg. Nemsokára visszaérkezünk a kék sáv jelzésre, amely a hegymászás után egy kellemes levezető séta keretében visszavezet minket a kiindulási pontunkhoz.      

A pilisszántói Csillagösvénytől a pilisszentkereszti Kálvária-hegyre

A Mészégetők kútja, háttérben a mészkőbánya

A néhány ezer fős Pilisszántó folyamatosan igyekszik egy-egy újabb érdekességgel bővíteni a település látnivalóinak tárházát, amely óhatatlanul emeli turisztikai vonzerejét is. Az évek során felépített képzőművészeti és építészeti alkotások mostanra egy érdekességekben bővelkedő területet hoztak létre a Pilis-tető lábánál fekvő mészkőbánya közelében. Ahogy közelítünk Pilisszántó felé, azonnal feltűnik a település mögött magasodó, 756 méteres Pilis-tető. Erdővel borított hegyoldalában pedig igencsak szembetűnő a tájsebként a lombok közé ékelődő egykori mészkőbánya. A környezetéből világos színével kirikító jelenséghez közeledve az út mentén egy parkolót találunk. Innen indul a 2007-ben átadott Csillagösvény, amely a fent említett mészkőbánya közepéig vezet fel minket. A fából faragott szobrokkal szegélyezett, mindössze egy km hosszú gyalogúton felkapaszkodva rengeteg élménnyel gazdagodhatunk.

A Boldogasszony-kápolna hátulról, előttünk fekszik Pilisszántó

A kápolna elölről..

..és belülről

A parkolóból indulva az első útelágazásnál több jelzés és tábla is a tudomásunkra hozza, hogy balra találjuk a Csillagösvényt, eltévedni lehetetlen. Murvás úton kezdjük meg a sétát, a hegyoldalban enyhén emelkedve. Alig néhány lépés után csodás, Pilisszántóra néző kilátás fogad minket. Továbbhaladva jobbra látható a Mészégetők kútja. A fából készült építmény a település mészégetéshez kötődő múltjának állít emléket. Itt jobbra fordulva egy vékony csapás vezet be minket a mészkőbánya legalsó udvarába, ahol közelről is megtekinthetjük a fejünk fölé magasodó, impozáns, fehér kőfalat. Visszatérve a Csillagösvényre, a fenyőfák árnyékában lassan megpillantjuk az első szobrot, amely Nimródot ábrázolja. A vékony, fenyőcsemeték között vezető csapás Attila szobrához vezet tovább minket. Visszafordulva vethetünk egy pillantást a hátunk mögött elterülő Pilisszántóra, és a Pilis vonulataira.

A Pilis kapuja

Ugyanazon domboldal másik alkotása Árpádot formázza meg. Ezek után néhány lépést kell gyalogolnunk, míg elérkezünk következő, talán legérdekesebb műhöz, egy kettős, Szent Istvánt megmintázó szoborhoz. Ezt követi még sorban Szent László, Boldog Özséb és végül Hunyadi Mátyás faszobra. Az út a végéhez érve kettéágazik. Balra zsákutcát, jobbra egy kápolnát találunk, az útkereszteződésben pedig egy kongatható harangot a Pilis keresztjével. Először balra érdemes sétálni, az út erre ugyanis végigvezet minket a mészkőbánya középső szintjén. Innen megcsodálhatjuk a kőzeteket, és letekinthetünk a bánya alsóbb szintjeire is, amelyek egyikén a Szikla Színház került kialakításra. Jól kivehető a színházhoz vezető, fából készített, díszes kapu, és az udvarban kisebb kövekből kialakított kerek útvesztő is. 

Pilisszántó és a Hosszú-hegy a Boldogasszony-kápolnától

Visszatérve az útkereszteződéshez, a másik irányba indulva találjuk a Boldogasszony-kápolnát. Nem az előbbi az egyetlen harang, amelynek hangja kíséri utunkat a Csillagösvényen, ugyanis a kápolnának is van kettő, bár kisebb harangocskája, és ezeket is szabadon kipróbálhatjuk. A Makovecz Imre által épített műremek előtt több padot találunk, ahonnan gyönyörködhetünk a környékben. Innen a fenyvesen átvágva juthatunk vissza a Mészégetők kútjához, ahol a domboldalra egy meredek csapáson felkapaszkodva jutunk el a Pilis kapujához. A faragásokkal és idézetekkel gazdagon díszített, két kisebb és közöttük egy nagyobb kapu együttesét mintázó alkotás csodás keretbe foglalja a bánya előtt elterülő, tágas udvart. Belépve közelebbről is megnézhetjük a már említett, kis kövekből épített labirintust. A kapun visszasétálva bal kéz felől Wass Albert emlékköve tűnik föl, szemben pedig kényelmes padokkal körülvéve a mészégetők emlékműve. Előttünk újból feltűnik a Pilis és Pilisszántó megunhatatlan látképe. 

Árpád szobra a Csillagösvényen

A pilisszentkereszti Kálvária-hegy

Balra indulva kényelmes út vezet vissza a parkoló irányába. A piros sáv jelzést követve juthatunk el Pilisszentkeresztre. Az ösvény először kivezet minket az autóútra, de szerencsére csak egy rövid szakaszon kell ezt igénybe vennünk. Visszatérve az erdőbe egy kaptató vezet fel a Magas-hegy oldalába, majd lefelé az úti célunkhoz, a pilisszentkereszti Kálvária-hegyhez. A hangulatos, fából készült, zöldre és kékre festett családi házak között megbúvó domboldal tetején három kereszt díszeleg. Két oldalt zuzmó és moha lepte, kőbe ágyazott domborművek szegélyezik a hegyet, amelyek a stációkat mutatják be. A dombon lesétálva, balra indulva találjuk a közelben a település temetőjét, ahol néhány régi, német nyeleven feliratozott sírköveket is megtekinthetünk.  

Séta az Árpád-kilátótól az Apáthy-sziklához

Az Árpád-kilátó

Budapest szerencsés domborzati viszonyainak rengeteg természetes kilátópontot köszönhet. Ezek közül a legtöbbet a Budai-hegységben találjuk. Az egyik legszebb panoráma a 376 méter magas Gugger-hegy lankáin álló Árpád-kilátóból tekinthető meg. A terméskőből épült építményhez a Verecke útról vezet fel meredeken egy aszfaltozott zsákutca, amely aztán az erdőben vékony ösvénnyé változik át. A fák közül kiérve elénk tárul a magaslaton álló, fedett épület. Felsétálva beléphetünk az ódon falak közé, és közelről megcsodálhatjuk a tetőszerkezetet tartó hatalmas fagerendákat. A kilátó több teraszáról is letekinthetünk a főváros központjára. Elénk tárul a csodálatos Parlament épülete, a Budai vár, és a Gellért-hegy orma. Közöttük nyugodtan hömpölyög a mindig más színű, méltóságteljes Duna. 

Az Apáthy-szikla közelében haladó gyalogút

Sétánkat a zöld sáv jelzésen kezdtük meg. A sétaút az Árpád-kilátó kőkapuján áthaladva kezd el ereszkedni a Gugger-hegy oldalában. A lankásan egyre lejjebb vezető széles ösvény összhangját csak egy fahíd bontja meg. A völgybe érve át kell kelnünk a Törökvész úton, azonban már nincs messze az Apáthy-szikla csodás panorámája. A hegyen felfelé sétálva több sziklacsúcsot találunk, ahonnan letekinthetünk a Budai-hegység csodás erdőségeire. A családi házakkal övezett régió látványa kísér végig egészen a Kőkapuig. A különleges sziklaformátum az ösvény mentén helyezkedik el. A sziklában tátongó hatalmas nyíláson átmászva a képződmény tetejére jutunk. Az út innen egyenesen az Apáthy-szikla közelségét jelző dolomitfalhoz vezet tovább. Az egyre meredekebb sziklafal oldalában vaskorlát fut végig, hogy megvédje a kirándulókat a lezuhanástól. Ahogy egyre közelebb érünk a 242 méteres oromhoz, egyre jobban kirajzolódik a környékre néző csodás panoráma. A dolomitrögre kisétálva csodás kilátást élvezhetünk a II. kerületre és a sziklafalra. A kopár kőmeredélytől a  már ismert csapás vezet visszafelé. A Vaskapu-hegyről leereszkedve újra át kell kelnünk a Törökvész úton, hogy a Vitorlázó repülőtér felé tartó zöld körtúra jelzésre rátérhessünk. A szokatlanul enyhe téli időjárásnak köszönhetően ottjártunkkor az erdő még őszi színekben pompázott, lábunk alatt pedig megannyi citromsárga és barna falevél kísérte végig az utat.

Kilátás az Apáthy-szikláról

Repülőtér a Hármashatár-hegyen

A gyalogút elkezd enyhén felfelé emelkedni amíg ki nem érünk az erdőből. Sorompó jelzi a Hármashatár-hegyi repülőtér közelségét. Balra indulva kisétálhatunk a hosszan elnyúló füves területre, jobbra fordulva pedig megcsodálhatjuk a tisztás látványát a domboldalban haladó hangulatos csapásról. Mellettünk néha feltűnik egy-egy színes siklóernyő, amint az Újlaki-hegyről indulva elrugaszkodik a levegőben. A hegy irányába indulva haladunk tovább a zöld körtúra jelzésen, amely a Kecske-hegyen át vezet vissza minket az Árpád-kilátóhoz. Út közben betérhetünk a Kecske-hegyi kőfejtő gyomrába. A magas sziklák körbevesznek, ahogy egészen besétálunk a sötét katlanba. A kőfejtő a sziklamászók egyik kedvenc gyakorlóhelye is egyben. Visszafelé indulva még megpillanthatjuk a Hármashatár-hegy jellegzetes tornyait, mielőtt az enyhén emelkedő ösvény elvezet minket a kiindulási pontunkhoz.         

Barangolás a Tápió-vidéken: A Hajta természetismereti túra

A ritkán látogatott Tápió-vidék Budapesttől DK-re fekszik. A tájegység Pest megye határánál helyezkedik el Nagykáta központtal. Nevét a Tápió folyóról kapta, amely átszeli a régiót. Területén kilenc tanösvény található, ezek közül hármat érint a Hajta természetismereti túra. A 8,1 km-es távot magában foglaló útvonalat Farmosról vagy Göbölyjárásról közelíthetjük meg. Ez alkalommal mi egy kisebb szakaszt jártunk be Farmosról indulva a Sóvirág és a Kékbegy tanösvények érintésével.

Szikesek

Sóvirág tanösvény

Farmos egy Nagykáta és Tápiószele között fekvő kis település, ahonnan könnyen megközelíthető a Sóvirág tanösvény. Mivel a temetőkből jól ismert növény nyáron virágzik, ősz végén már sajnos nem tekinthető meg, ahogy beszínezi a hosszan elnyúló réteket. Azonban a szikes pusztát megpillantva már észre sem vesszük ezt a hiányosságot. A falu házait alig elhagyva hirtelen egy egészen különleges tájon találjuk magunkat. A szikesekhez vezető ösvényt a település Pihenőparkjából érhetjük el. Egy hatalmas fűzfa köszönt minket a csapáshoz vezető füves területen, ahol padokat és asztalokat is találunk. A tanösvényen haladva néhány száz méter után máris elérjük a hófehér foltokkal tarkított, enyhén buckás területet. Először vékony út vezet minket a kisebb szikes medencék között, majd egyre nagyobb fehér mélyedések jelennek meg a csapás mentén. Csodás látvány a fehérre festett talajon megjelenő növények sötétzöld kontrasztja.

Birkanyáj a gáton

Továbbhaladva egy vékony patak kiszáradt medrén kel át az út, amely a Farmost körülölelő gátra vezet fel minket. A magaslatról elénk tárul a Nagy-nádas végtelenje. Amíg a szem ellát, mindenhol a kecses nádszálakon ülő, barnássárga bugavirágzat ringatózik. A gáton jobbra indulva már látszik a távolban néhány tradicionális falusi épület, ahol birkákat tartanak. Ha erre sétálunk, jó eséllyel láthatjuk a gyapjas állatokat a karámokból kiengedve legelészni a füves réteken. A méretes nyáj ilyenkor a gáton átvágva halad a szikesek felé, közben egy-egy példány néha békésen megpihen, és nyugodtan kémleli a betolakodó kirándulókat.

A végtelen nádas

Látkép a madármegfigyelő toronyból

Tovább sétálva nemsokára jobb oldalon is megpillantjuk a hatalmas területet meghódító nádast. A gát elvezet minket a már messziről is jól látható madármegfigyelő toronyig, azonban előtte még néhány horgásztó szegélyezi a túra útvonalát. Jobb kéz felől pillantjuk meg a két kis állóvizet, amelyek igazából mesterségesen kialakított víztározók. A tavakban többek között ponty, keszeg, süllő és csuka horgászható. A fából épült, két szintes madármegfigyelő torony a tóparton helyezkedik el. A magasba felmászva elénk tárul a végeláthatatlan Nagy-nádas, és a folyókkal átszőtt tavak vidéke. 

Kékbegy tanösvény

Innen a Hajta természetismereti túra Göbölyjárás irányában halad tovább, azonban mi a nádas szélén átvágó, vadregényes utat választottuk e helyett. A széles ösvény az egykori gátőrházhoz vezet, ahol a madárgyűrűző tábor is működik. Azonban ez novemberen már zárva tart. Az épületnél a nádas irányába elindulva találjuk a Kékbegy tanösvényt. A nádas mélyébe vezető csapás igazi csemegét rejt, egy 200 méter hosszú pallósor vezet át minket a folyókkal behálózott mocsárvidéken. Itt igazán természetközeli élmény sétálgatni, és betekinteni a nádas rejtett kulisszái mögé, hiszen valljuk be, egész úton erre vágytunk! Út közben több információs táblán ismerkedhetünk a mocsárvidék állat- és növényvilágával. A szinte átláthatatlan labirintusból kijutva egy hatalmas rétre érkezünk, ahonnan a Hajta természetismereti túra útvonalát jelölő karók visszavezetnek minket a Sóvirág tanösvényre.

2013 legolvasottabb bejegyzései

Már csak órák kérdése, és vége a 2013-as évnek, így ideje kideríteni, hogy melyek voltak idén azok a bejegyzések, amelyek a legnagyobb népszerűségnek örvendtek. Nagyon eltérő eredmények születtek a blog saját és Facebook-os statisztikája alapján, átfedés meglepő módon egyáltalán nincs, így a 2013 tiszteletére kiemelt 13 legolvasottabb cikk mellé szeretném megemlíteni a Facebook nyolc éllovas bejegyzését is. A blog tíz legnépszerűbb bejegyzése látható a modullistában is, így a Facebook-os eredményekkel kezdeném, hogy azért legyen egy kis izgalom is!  

Kellemes ünneplést és Boldog Új Évet kívánok Mindenkinek! 

Forrás: http://1234newyear.com/

Íme tehát 2013 legolvasottabb bejegyzései a Facebook-os statisztika alapján:

8. Mesekastély Magyarországon: Látogatás a tiszadobi Andrássy-kastély parkjában

7. Szerencs vára

6. A Gödöllői arborétum

5. A Jókai kert

4. A Regéci vár

3. Az esztergomi Búbánatvölgy tavai

2. A Naplás-tó tanösvény

1. Az abszolút győztes pedig ebben a kategóriában kétségtelenül Az úrkúti Őskarszt

És íme 2013 legolvasottabb bejegyzései a blog statisztikája alapján:

13. Kerékpártúra a Dunakanyarban

12. Aszfaltúton a Pilis-tetőre

11. Téli kalandozás Pilisszentkereszt környékén: a Dera-szurdok és Szentkút

10. Csobánkai tanösvények: Fehér sziklák mentén az Oszoly-csúcsra

9. Séta a Kopaszi Gáton

8. Téli séta az Omszki-tó körül

7. Séta az Egri várhoz

6. A Róka-hegyi kőbánya

5. Túra Csobánkáról Csillaghegyre a Nagy-Kevély érintésével

4. A Holdvilág-árok ősszel

3. Séta a Paprikás-patak völgyén át a solymári Kálvária-hegyre

2. Gödöllői-dombság: Könnyed túra a Margitáról Babatvölgybe

1. A blogon elsöprő győzelmet aratott A balatonfüredi Görög falu

Ősz a Margitszigeten

A Margitsziget Budapest egyik népszerű városrésze, a természetbe vágyó fővárosi lakosok és az ide utazó turisták egyik kedvenc helye. A gyalogosan könnyen megközelíthető, autóforgalomtól mentes terület a sportolók és a szabadba vágyók mekkája. Parkosított területei, állatkertje, szobrai, műemlék épületei és programjai minden évszakban változatossá teszik az itt töltött időt. Nyaranta néha úgy érezhetjük, hogy kis híján elsüllyed a sziget a rajta megforduló tömeg súlya alatt, ám ősszel jelentősen megcsappan a látogatók száma, így ekkor nyugalomban élvezhetjük a sziget szépségeit.   

A sziget partja és Buda hegyei a Margit-hídról

A Centenáriumi emlékmű

A Margit-híd felől közelítve a magasból végigpillanthatunk a 2800 méter hosszú, Duna által körbeölelt földterületen. A szigetre vezető úton először a 10 méter magasra nyúló Centenáriumi emlékmű úszik a látómezőnkbe. A mindig színes virágágyásokkal körülvett, hegyesen az égbe meredő szobrot ősszel lila, fehér és narancssárga árvácskák díszítik. Közvetlenül mellette áll a barna, sárga és helyenként még zöld színben játszó platánfák árnyékában meghúzódó, nemrég felújított Margitszigeti szökőkút. Országunk legnagyobb, vízsugarait akár 25 méteres magasságba is fellövellő, zenélő szökőkútja novemberben már lefóliázva alussza téli álmát. Innen továbbsétálva újabb, ezúttal díszkáposztákkal teleültetett virágágyások között sétálva érjük el az egykori Casino épületét. A pompáját sajnos ma már nyomokban sem őrző létesítmény a Margitsziget nyaranta életre kelő éjszakai életének egyik gyújtópontja. Választhatunk, hogy a burkolt utakat használó bringóhintózók vagy a partvonalat benépesítő futók között lavírozva megyünk tovább a sziget belseje felé. Hatalmas famatuzsálemek kísérnek a séta alatt, jobb kéz felől pedig a sziget megerősített oldalfalára kitérve megpillanthatjuk a Duna túlpartján fekvő Pest szimbolikus házait. 

A selyemtyúkok és a gólyák a Margitszigeti Kisállatkertben

A vízimadarak tóval díszített kifutója

Lassan elérkezünk a Fővárosi Állat- és Növénykert gondozásában lévő Margitszigeti Kisállatkerthez. A vadaspark jellegű létesítményben először a dámszarvasok nyugodtan sétálgató példányait pillantjuk meg. Sokszor etetik a rács mögött lakó állatokat, így egészen közelről figyelhetjük meg a jellegzetes fehér pöttyökkel tarkított, barna bundájukat. Továbbhaladva a vadmadarak ketreceihez érünk. Bár első pillantásra kegyetlennek tűnhet, hogy a nagy méretű szárnyasokat ilyen kis helyen szállásolták el, szinte kizárólag a természetben megsérült, segítségre szoruló példányokat ápolják itt. Mellettük tágas kifutón kaptak helyet a gólyák, különleges tyúkfajok és pávák. Rendkívül aranyosak a Kelet-Ázsiai selyemtyúkok, amelyek tollas lábukkal úgy néznek ki, mintha mamuszt hordanának. A szomszédos területen hangulatos tavacska és madárház került kialakításra a vízimadarak számára, amelyek vígan lubickolnak télen is a jeges vízben. A kifutó felett kifeszített madárhálóra hulló őszi levelek ilyenkor különleges hangulatot adnak az állatkertnek. A park területén kialakított belső sétányon is érdemes egy kört tenni, belül póniistálló és büfé is vár ránk.

A rózsakert hangulatos sétányai

Őszi virágpompa

A Domonkos kolostor romjai

A kisállatkert mellett találjuk a sziget közepén elhelyezkedő díszparkot, amely különösen nyáron szép, amikor a rengeteg összeültetett egynyári növénynek köszönhetően igazi virágoskert hangulatát kelti. Ősszel a zöld pázsiton keresztülfutó sétányokat itt is árvácskák díszítik. A park mentén számos padon pihenhetünk meg. A díszpark szomszédságában került kialakításra a rózsakert. Bár ezek is nyáron a legszebbek, egyes fajok még ősz végén is csodás virágpompába borulva dacolnak az egyre hűvösebb időjárással. A virágágyások körül pergolákkal övezett padokat találunk, amelyekre futórózsa fajokat igyekeznek telepíteni. Továbbhaladva a Művészligetben találjuk magunkat, amely egy hazai írókat, költőket, zeneszerzőket és további hírességeket megörökítő szoborpark. Itt fekszenek az egykori Domonkos kolostor romjai is. Az épület maradványait több emelvényre felmászva is megcsodálhatjuk. A romok között találjuk Árpád-házi Szent Margit sírját, akiről a sziget a nevét kapta.

A Margitsziget óriás platánja

A Premontrei Szent Mihály-kápolna

A Margitszigeti Víztorony a Nagyrét felől

Kicsit távolabb áll a Margitsziget egyik jelképének számító óriás platánfa, amelynek lelógó ágain generációk játszottak és játszanak ma is. Tekintélyes méreteivel egy egész tisztást foglal el, törzsének körmérete meghaladja a 6 métert, ágai pedig 40 méteres magasságba nyúlnak fel. A fa nem csak hazánkban, hanem Európában is kiemelkedik méreteivel. Továbbsétálva már látható a Margitszigeti Víztorony teteje, ám érdemes még egy kicsit egyenesen továbbhaladni, mielőtt azt közelebbről megszemlélnénk. A sziget vége felé közeledve elénk tornyosul a Premontrei Szent-Mihály-kápolna. A felújított épület a Margitsziget legrégebbi temploma. Innen néhány lépésre fekszik a sétaút mentén a Margitszigeti Nagyszálló patinás épülete, és az előtte elterülő méretes terasz. Az 1873-ban készült építményt a szomszédos, 1979-ben felhúzott Termál Hotel egészíti ki, amely a területen talált termálvíz felhasználásával gyógyfürdőt üzemeltet. Az épületek mellett található a Nagyrét. A hatalmas, nyílt füves terület alkalmas sportolásra, piknikezésre és napozásra is. 

A Japánkert egyik tava a jellegzetes sziklán ülő nőalakkal

A Vízesés előtti tó a Japánkert másik oldalán

A sziget északi, Árpád-hídhoz közeli csúcsánál helyezkedik el a Japánkert, amely talán a földnyelv legszebb szeglete. A tórendszert, vízesést és hidakat ötvöző terület keleti növényekkel van beültetve. Szobrokkal díszített tavait a nyaranta dúsan virágzó tündérrózsák, színpompás díszpontyok és a napon ősszel is sütkérező teknősök népesítik be. A sziklakerttel kiegészített díszkert végében találjuk a jelenleg felújítás alatt álló Zenélő Kutat. A szigetcsúcsból visszafelé indulva hatalmas platánok és gesztenyefák övezte sétány vezet minket a Nagyrét mentén. Újból előttünk magasodik a Margitszigeti Víztorony, amelynek panorámás tetejébe nyaranta fel is mászhatunk. Aljában üzemel a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. Jobb kéz felől érdemes még megtekinteni a kis sétával elérhető Ferences kolostor romjait, amelynek többek között fennmaradt egy nagyjából ép oldalfala is. Továbbhaladva érjük el a Palatinus Strandfürdőt, majd a Hajós Alfréd uszodát. A Duna partjára kisétálva pedig gyönyörködhetünk Buda látképében.