A Sárospataki vár

A várárok és a Múzsák temploma

Az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori várunk a Bodrog partján fekszik. A Zemplén talán legszebb várkastélya hosszan nyújtózik el a vízparti lankákon. A Sárospataki vár udvarába lépve azonnal feltűnik, hogy egy tábla több nyelven köszönti a látogatókat. Nem véletlenül vonzza a komplexum a határokon túlról is a turistákat, hiszen hazánk egyik igazi gyöngyszeme. A parkolóból indulva először a Múzsák templomát pillantjuk meg jobb kéz felől. Az épületet trinitárius szerzetesek emelték, amely kezdetben kolostorként üzemelt, majd szolgálati lakásoknak adott helyet. A renovált, eredeti arculatát megőrző létesítmény jelenleg múzeumként és rendezvényhelyszínként funkcionál. 

A Sárospataki vár belső udvara, középen a Lórántffy-loggia

Sövénnyel és szökőkutakkal díszített, macskaköves út vezet tovább a várudvar belsejébe. Néhány lépéssel később már teljes pompájában csodálhatjuk meg a Sárospataki vár épületét. Hatalmas falakkal megtámogatott várárok veszi körbe, amelyben ha medvék nem is, de vidáman csipogó pávafiókák élnek. Az erőd belsejébe az árkon átívelő kőhíd vezet. Itt találjuk a pénztárat is, ahol a kastély vezetett túráiról kaphatunk bővebb információt. Az árkádos kapun áthaladva a belső udvarba érkezünk. Elénk tárul a vár keleti szárnyának hófehérre meszelt falaiból kiugró Lórántffy-loggia, és a szürke kövekből épült impozáns Vörös-torony. 

Látkép a Vörös-toronyra a Bodrog irányából

A vár a bejárat felől

A fallal körülvett várkertben kiállított ágyúkat tekinthetünk meg. Közvetlenül a vár szomszédságában találjuk az egykori ágyúöntő műhelyt, amely jelenleg is feltárás alatt áll. A kert várral szemközti oldalához érve lepillanthatunk a méretes falak túlfelén lévő mélységbe. A várkert kapuján kisétálva nem messze találunk egy lejáratot, amely a várfalakon át a Bodrog partjára vezet. A falmaradványokkal szétszabdalt, füves terület többek között egy szabadtéri színpadot is rejt. Ebből az irányból a Vörös-torony és a keleti szárny másik oldalát, illetve a mellettük található méretes kilátóteraszt láthatjuk. Ha tovább sétálunk a várhoz vezető utcán, Sárospatak legrégebbi templomához lyukadunk ki. A Szeplőtelen Fogantatás vártemplom a Kassából Sárospatakra vezető Szent Erzsébet út egyik állomása, ugyanis a templomot az itt született Erzsébet után Szent Erzsébet templomnak is hívják. A névadót egy szoborcsoport is megörökíti az épület mellett. A templommal szemben találjuk a Sárospataki Képtárat. illetve az út másik oldalán egy rózsakertet is, ahonnan lepillanthatunk a várfal tetejéről a Bodrogra.        

Esztergomi séta

Esztergomra gondolva azonnal a tájból kiemelkedő, impozáns Bazilika jut eszünkbe, amely bárhonnan is érkezünk, már messziről jelzi a helyes irányt. A magaslaton áll rendíthetetlenül, és úgy tekint le ránk, mint egy hatalmas hegy. Hazánk legnagyobb egyházi épülete már önmagában is elég indok arra, hogy többször visszatérjünk ebbe a csodás városba. Az esztergomi bazilika világviszonylatban is kiemelkedő méretei valóban lenyűgözőek, azonban csak a homlokzatot tartó oszlopsor előtt állva tapasztaljuk meg igazán, hogy milyen kicsik is vagyunk az épülethez képest. A oszlopok vonalát követve egyre feljebb emeljük a tekintetünket, amíg meg nem pillantjuk a kupolát. A körfolyosós kilátóteraszon hemzsegnek a tájat szemlélő kis hangyák. És akkor megértjük, a hangyák mi vagyunk.

A Várhegy a Duna partjáról szemlélve

A Szent Ignác templom és a Vár

A bazilika klasszicista stílusú épületébe lépve elénk tárul a tágas belső tér. Szemünket egyből a kupola freskókkal díszített falai vonzzák. Körben ablakokon keresztül tör be a fény, de még így is szürkületszerűen sötét van bent. Az épület talán legérdekesebb része a tetőtől talpig vörös márvánnyal borított Bakócz kápolna. Hazánk legszebb reneszánsz műemléke kezdetben a bazilikától külön álló, önálló épület volt. 1600 darabra kellett szétszedni, majd újra összerakni ahhoz, hogy a mai helyére kerüljön. Ne felejtsük el közelebbről megnézni a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképét, amelyet szintén itt találunk. A Mária mennybevitelét ábrázoló mű az oltár fő ékessége. Szintén kihagyhatatlan a kupolából megcsodálható körpanoráma. Letekintve nem csak egész Esztergomot, hanem a Szlovákiába átívelő Mária Valéria hidat, a lustán kanyargó Dunát és a Pilis vonulatait is megszemlélhetjük. Ehhez azonban először meg kell másznunk az ide vezető megannyi lépcsőfokot. A túra a harangtorony csigalépcsőin kezdődik, majd egy már panorámás nyitott részen vezet át az út a kupolához, ahol még egy rövidebb lépcsősor vár ránk. Ha ide nem szeretnénk felkapaszkodni, akkor sem kell lemondanunk a csodás panorámáról. A templomkertben található kilátóteraszról letekinthetünk Szlovákiára és a Dunára. Az építmény ékessége egy lépcsős talapzaton álló, hófehér szobor, amely Szent István megkoronázását ábrázolja.

Szent István megkoronázása

Harangok a Vár falai között

A Barkóczy-alagútban

Rögtön a bazilika mellett találjuk az esztergomi várat. A színházat, múzeumokat és panoptikumot is magába foglaló épület aljában rejtőzik a Prímás Pince. A pincerendszer gyomrán átvezető, gyönyörűen felújítotton Barkóczy-alagút szabadon látogatható. Amíg áthaladunk rajta, gyönyörködhetünk a megannyi borosüvegből készült dekorációban. A bazilikától messzebb is sok látnivaló vár még ránk. A várhegy oldalába épült utcákon leereszkedve a Duna partján találjuk magunkat. A víz mellett sétálgatva nagyszerű látkép nyílik a meredélyre épült bazilika nyugati homlokzatára. Az út platánfák árnyékában vezet tovább minket a Prímás-sziget irányába, amelyet a szárazföldtől a Duna egyik mellékága választ el. A vízen stégek és hajók ringatóznak. Azonban mielőtt tovább sétálnánk, érdemes megtekintenünk a Várhegy aljában kanyargó utcácskákat. Itt találjuk többek között a barokk stílusú, kéttornyú Szent Ignác Plébániatemplomot, illetve a Keresztény múzeumnak is helyet adó, neoreneszánsz stílusú Érseki Palotát. A Bajcsy-Zsilinszky úton vagy a Duna mellékága melletti sétányon juthatunk el a legkönnyebben Esztergom szívébe, a város főterére. A Széchenyi tér sétálóövezetté alakítva, kávézókkal és fagyizókkal várja a látogatókat. A teret több díszes épület, szoborcsoport és szökőkút is díszíti. Itt található többek között a Bíróság és a Városháza épülete is. Mielőtt búcsút mondunk a városnak, érdemes még felmásznunk a Fájdalmas Szűz-kápolnához. Az épülethez kálvária vezet fel, mellette pedig három tagú szoborcsoport áll. A dombtetőről kőpadokon ülve gyönyörködhetünk a Várhegy, a Duna és az Óváros épülteinek látképében. 

Kilátás a Bazilikára a Fájdalmas Szűz-kápolnától

Esztergom Óvárosa, Szlovákia, és a kettőt szétválasztó Duna

Margón jegyezném meg, hogy az utóbbi évek során Esztergom sokat veszített régi pompájából. Rengeteg üzlet van zárva, lakások állnak elhagyatottan. A legforgalmasabb utcákon sétálva betört ablakokon át pillanthatunk be a szeméttel teli szobákba. Több épület renoválásra szorulna, sokszor romos házak mellett haladunk el. A főtéren nem működik a szökőkút, a Városháza vakolata omladozik. A Bazilika előtti parkoló üresen kong, az utcák mentén burjánzik a gaz. A Duna menti sétányt felpúposították a platánfák gyökerei, a főtér nemrég helyreállított díszburkolata pedig máris több helyen hibás. Remélhetőleg hamarosan rendeződik a város sorsa, és visszatér Esztergom régi rendezett képe, a városba pedig az élet.

A füzérradványi Károlyi-kastély parkja

Füzérradvány a szlovák határ mentén található, hazánk legészakibb települése, Hollóháza közelében. A pár száz fős település ékessége az eklektikus stílusú Károlyi-kastély, amely egy hatalmas angolkert közepén áll. A közel 140 hektáros terület védettséget élvez, ebből 15 hektár tartozik közvetlenül a kastélyhoz, a többi erdészeti kezelésben van. A park közel 133 fafaj otthona.

A Károlyi-kastély millió ablaka

Bekerített erdős terület mellett jutunk el az épület parkolójához. A park ingyenesen látogatható, belépőt csak a kastélyba lépve kell fizetnünk. Hatalmas platánfák vezetnek a fényűző kúria kicsiny franciakertjébe. A kastélyt övező platánok mellett többek között juharok, tölgyfajok, vadgesztenyék, vérbükkök, hamisciprusok és különböző fenyőfajták is helyet kaptak a területen. Sétáink során pedig még a jellegzetes termésű szivarfával és a pompás lila virágairól ismert császárfával is találkozhatunk. 

Látkép a kastély homlokzatára a franciakertből

Felújításra váró részek

A kastélyépület látványos, halvány sárga homlokzatát óriási üvegablakok tagolják. A déli oldaláról hatalmas kőterasz nyílik, innen vezetnek a lépcsők a franciakertbe. A bukszusból kialakított mintákkal díszített, teraszos jellegű kertből lepillanthatunk az előttünk elterülő hatalmas rétre, és az azt követő erdőkre. A park ékességeinek számító platánóriások is itt tekinthetőek meg. Ereszkedjünk le a teraszról a patakhoz, keljünk át a fahídon, és kövessük a víz vonalát a kijárat irányába! Az itt álló két famatuzsálem korát 200 évre becsülik. Hasonlóan értékes a kastély főbejáratához vezető fenyvessor, ezek körülbelül 150 évesek. A park kiépített útjain órákig barangolhatunk, és fedezhetjük fel a növényritkaságokat. Azonban ha csak az épület körül teszünk egy sétát, már akkor is sok szépséget látatunk. A kastély körül a franciakerten kívül egy hatalmas tisztás és egy oldalszárnyak által körülhatárolt belső udvar tekinthető meg. A kúria egyik oldala még romosan áll, egyenlőre nem tudták renoválni a teljes épületet.

A belső udvar

Az egyik tölgymatuzsálem

Az esztergomi Búbánatvölgy tavai

Kilátás a Szamár-hegyre a Dédai és a Kerek-tó között sétálva

A Búbánatvölgy Esztergom egyik nyaralóövezete, amely főként négy taváról nevezetes. A vadregényes környezetben egymás mellett elhelyezkedő vizek mentén aszfaltút vezet végig, így ez a séta esős időben is nagyszerű alternatíva lehet, ha nem szeretnénk összesarazni magunkat. A tavak mesterségesen lettek kialakítva, 1962-től majd húsz éven át folyamatosan, egymás után. A 11-es főútról tábla jelzi, hogy merre kell lekanyarodnunk. Az erdős, ritkásan lakott területre érve nem kell sokat várnunk, amíg felbukkan a sorban első Halastó. Az autóból már itt érdemes kiszállni, és gyalogosan továbbsétálni, mivel csak így fedezhetjük fel igazán ezt a nyugodt, idilli vidéket.  

Vadvirágok a Halastó partján

Zsilip a Halastó végében

A Halastó nádassal körülvett vízfelülete mentén megannyi virág nyílik. Fehér, lila és citromsárga vadvirágok színesítik a zöld növényzetet, rajtuk virágpor után kutatnak a hangosan zümmögő bogarak. A nádason átpillantva láthatjuk, hogy a fekete víztükrön apró vízinövények úsznak, a tó belsejében pedig néhol nádasszigetek alakultak ki. A nap fénye szikrázik a vízen, a messzeségben pedig valahol halk vízcsobogás hallatszik. Elindulunk a hang irányába, nem messze egy zsilipet fedezünk fel, amelyen lustán csordogál át a már patakká keskenyedett vízsugár. A tavat megkerülve újabb nyaralók mellett vezet a murvás mellékút, majd egy töltésen visz vissza a túlpartra. Itt máris megcsodálhatjuk a következő tavat is, amely a Mini-tó nevet kapta. A méreteiben valóban kicsi állóvíz a legöregebb a tavak közül, ezt építették meg először. A Halastó buja élővilágával ellentétben egy sima vízfelületet látunk, amelyet ezüstös levelű vízparti fák vesznek körbe. A fák képe megjelenik a tó víztükrén is, néha lassan fodrozódik rajta egy-két hullám. A Mini-tó melletti Fürdő-tavat nehéz megközelíteni a vastag növénytakaró miatt, így arra csak messziről vetettünk egy pillantást. 

A Kerek-tó partja

Büfé a Kerek-tónál

Kisebb sétával érjük el a sorban következő Kerek-tavat, amely a legnagyobb a Búbánatvölgy tavai közül. A vizet füves rét veszi körbe, ahol két parkoló, fa asztalok és padok, büfé, tűzrakóhely és mellékhelyiség szolgálja a horgászok és pihenni vágyók kényelmét. A bejáratnál információs tábla hívja fel a figyelmet a tó természeti értékeire, mi szerint mind növény, mind állatvilága kiemelt védelmet élvez. A part menti nádas mellett mocsári növényfajokat fedezhetünk fel, úgy mint a vidrafű, tőzegpáfrány vagy a hússzínű ujjaskosbor. Az itt élő béka- és siklófajok mellett pedig kiemelendő jelentőségű a tóban időnként megforduló vidra, illetve a vízben élő német bucó nevű halfaj. Ez egy nagyon ritka, hazánkban fokozottan védett, bennszülött halfajta, amelynek eszmei értéke 100.000 Ft.

Stég a Dédai-tavon

A Búbánatvölgy tavaitól nem messze fekszik még egy horgásztó, amelyhez mindenképpen érdemes elsétálnunk, ha már erre járunk. A Kerek-tó mellett már tábla jelzi a helyes irányt a talán még idillibb és meghittebb környezetben fekvő Dédai-tóhoz. Az aszfaltútról leágazó földút a nyári hőségben annyira kiszárad, hogy a Kisalföld homokbuckáin érezhetjük magunkat. Lapos úton kanyarogva érjük el a bejárat melletti parkolót. A tó környékét itt is gyönyörűen kiépítették, több stég és pad is kialakításra került. A dombokkal övezett tó partján barangolva élvezhetjük a közelben nyújtózó Szamár-hegy látványát. A 307 méteres magaslat lábát vadvirágos rétek övezik, a csúcsra felkapaszkodva pedig csodás panoráma tárul elénk.

Idilli táj a Dédai-tónál

Séta Nyíregyháza belvárosában

A tavirózsás tóban fürdőző nők a Kossuth téren

Nyíregyházára indulva az előzetesen fellelhető információk alapján egyáltalán nem számítottam különösebben izgalmas látnivalókra. Főként ezért is esett le az állam, amikor megpillantottam a gyönyörűen felújított, rendezett belvárost. A városban tett rövid séta azonnal egyértelművé tette, hogy ide érdemes visszatérni egy hosszabb látogatásra is, és felkeresni ami most kimaradt. A sétát a Korzó Bevásárlóközpont mellől kezdve először az épület fejünk fölött áthaladó átjáróját pillantjuk meg. A következő kép azonban már egy modernül kialakított, a sétálóutca burkolatszintjéből előtörő tetszetős szökőkútsor, amely már azonnal sejteti, hogy érdemes továbbsétálni. A Lego fellegváraként számon tartott településen természetesen található egy minden igényt kielégítő lego bolt, amely a Lego Palota nevet kapta. Itt a rengeteg játékon és alkatrészen kívül játszóház és konzolszoba is várja a látogatókat.

A Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház

Lego Palota

A belváros megtekintett részeit alapvetően két nagy térre és a körülöttük található látnivalókra oszthatjuk. A Korzó Bevásárlóközpont irányából először a Kossuth térre jutunk. A díszkővel burkolt, széles utcákat felújított épületek szegélyezik, amelyek közül többnél érdemes megállni egy pillanatra. Itt található többek között a jobb kéz felől fölénk tornyosuló, világos pasztell zöldben játszó Takarék Palota. Szintén érdemes egy pillantást vetni a citromsárga színű Megyeházára, és bal kéz felől látható nagy múltú, világoskék színben pompázó Korona Szállóra. Továbbsétálva megpillantjuk azt az impozáns, vörös téglákból épült templomot, amely első pillantásra leginkább a Szegedi Dómhoz hasonlít. Azonban a teret szépségével és méreteivel uraló épület a kicsit kacifántos Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház nevet viseli. A templom előtt hosszanti irányban látványszökőkút színesíti az összképet.

Szoborcsoport és virágágyások a Hősök terén

Szerelemlakatok a Megyeháza előtt

Visszakanyarodva a Városháza felé először egy újabb szökőkútra leszünk figyelmesek. Közelebb érve már kivehető a kör alakú medencében elhelyezkedő, tavirózsás tóban fürdőző nőket mintázó élőkép. Közvetlenül a Városháza előtt áll egy tekintélyes Kossuth szobor is, az épület előtti díszburkolatot pedig helyenként gyönyörű mozaikképeket bontják meg. A környéken több fagyizót és kávézót is találunk, amelyek teraszain megpihenhetünk a nyári hőségben. A Takarékpalota melletti utcán balra indulva jutunk át a szintén méretes Hősök terére. A zölden világító, parkosított terület kontrasztosan hat a Kossuth tér és a sétálóutcák szürke díszburkolata után. Itt a több szoborral és látványelemmel díszített virágos területet a Megyeháza uralja. A teret egy villamoskocsi is díszíti annak emlékére, hogy Níregyháza egykoron villamosvonallal is büszkélkedett. Mellette egy szerelemlakatoknak kialakított kreálmányon láthatjuk, hogy ezt a szokást még mindig nem lehet megunni, ugyanis gondosan gyűlnek a feliratos lakatcsodák. A tér másik oldalán egy szoborcsoporthoz vezet az egynyári növényekkel szegélyezett ösvény. A tágas, nyugodt parkban nagyon kellemes sétálgatni és közben felfedezni a kiállított művészeti elemeket.  

A Bujtosi-tó a kacsák kedvence

A belváros megtekintése után véletlenül lyukadtunk ki még egy látnivalóhoz, a Bujtosi-tóhoz. A kis vízfelület érdekessége, hogy egyik oldalát szigeteket képező nádas fedi, másik részében pedig tavirózsák nőnek. Valószínűleg ezért is imádják a tavat a különböző vízi madarak, főként a rendkívül szelíd kacsák, amik egészen közel engednek magukhoz a gyerekek legnagyobb örömére. A tavat természetközeli jellegével ellentétben emberi kéz hozta létre, ahogy a rendezett környezetét is. Kiépített sétányon kerülhetjük meg az öblöket, az utat még egy szoborcsoport és egy híd is változatosabbá teszi. 

Mesekastély Magyarországon: Látogatás a tiszadobi Andrássy-kastély parkjában

Ha kedvünk támad egy igazi mesebeli kastélyt meglátogatni, akkor irány Tiszadob! A kicsiny település egy Loire-völgyi kastélyok mintájára épült műremeket rejt, melynek megcsodálásához még az országhatárt sem kell elhagyni. Tiszadob a Holt-Tisza közelségének köszönhetően vadregényes területen fekszik, az ártéri erdőkkel és holtágakkal szabdalt terület jelentős része természetvédelem alatt áll. A néhány ezer lakosú település legfőbb büszkesége azonban egyértelműen a romantikus stílusú Andrássy-kastély. Az 500 hektáros parkkal körülvett épületet Andrássy Gyula kezdte építtetni 1880-ban, majd munkásságát később fia folytatta. 

Mesekastély Magyarországon

Látkép az angolparkból

A komplexumot 2009-ben újították fel, így jelenleg csodás épségben tekinthető meg. A munkálatok során nem csak a kastélyt renoválták, hanem parkolót és kivilágított sétányokat is létesítettek körülötte. A parkban padokon pihenve gyönyörködhetünk a soktornyú épület lenyűgöző szépségében. A sétányok mellett álló táblákról pedig több információt tudhatunk meg a kastélyról és környezetéről. A parkolóból indulva néhány elhagyatott melléképület között elhaladva érünk egy virágokkal beültetett tisztásra, amely a kastély bejáratához vezet minket. A fehér falak és a szürkéskék tető kontrasztja nagyszerűen mutat. Balra indulva egy kilátóteraszhoz vezet az út, ahonnan a park egyik látványelemére, a bukszuslabirintusra tekinthetünk le. Az egykor csodás angolpark bukszusai jelenleg sivár képet mutatnak, ugyanis megújulásuk érdekében vissza kellett vágni őket. Ennek eredményeképpen azonban most még kicsit kopaszok, amíg teljesen nem regenerálódnak. Néhány év növekedésre és gondozásra van még szükségük, amíg elérik egykori nagyságukat, és tökéletesen kirajzolják a virágágy egykori motívumait. A növénylabirintus középpontjában Fadrusz János hófehér szobra áll, amely az igen találó Leányszöktetés nevet viseli. A bukszuslabirintusba azonban a hiedelemmel ellentétben nem volt szabad a bejárás, kizárólag díszítőelemnek készült. 

A regenerálódó bukszuslabirintus

A tiszadobi kastély magaslatra épült, így mellette sétálva feltűnik az alattunk békésen kanyargó Holt-Tisza is, amelynek egészen a partjáig lépdelhetünk a füves réten. A vízparton horgászok lógatják a pecabotjukat a nyugodt vízbe, egy ízletes tiszai halvacsora reményében. A Tisza túlpartján susogó fák, és a néha  felröppenő madarak látványa megunhatatlan, így a tisztás egy pikniknek is ideális helye lehet.

A kastély bejárata

A Nyíregyházi Állatpark

A pingvinek medencéje

A napjainkban egyre inkább felkapott látványosságnak számító Nyíregyházi Vadasparkot talán úgy a legkönnyebb bemutatni, ha a népszerűségében töretlen Fővárosi Állat- és Növénykerthez hasonlítjuk. Az 1974-ben alapított vadaspark ma már a Nyíregyházi Állatpark névre hallgat, ám ettől függetlenül megőrizte vadasparkos jellegét. A 30 hektáron elterülő, erdős telken még mindig rengeteg a szabadon alakítható terület. Összehasonlításképpen a Budapesti Állatkert összterülete 10 hektár, amelyet lassan már kinőtt volna, ha nem kapja meg nemrégiben a Vidámpark területeit. A Nyíregyházi Állatpark esetében pont fordított a helyzet. Az állatkert bejáratában óriási parkoló került kialakításra, amely ingyenesen használható. A főkapu melletti tábla hirdeti, hogy a területet Európai Uniós pénzből újították fel néhány éve. A parkban sétálva jól kivehető, hogy hogyan alakult a terület építészete. Találunk vadasparkos területeket, amelyek az eredeti állatparkba engednek betekintést, ezeket a Fővárosi Állatkert stílusában épült újabb részek egészítenek ki. Ez a kettősség, illetve az a rengeteg még kihasználatlan potenciál vonzza és fogja a jövőben is vonzani a határokon átnyúlva is a látogatókat Sóstógyógyfürdőre. Rengeteg a külföldi, szomszédos országokból érkező vendég a hazai tömegek mellett, gyakran felcsendül valamely szláv nyelv mellettünk.

A Zöld Piramis belsejében

Az akvárium királya

A park tematikusan van felépítve, és a bejáratot átlépve máris az állatkert két talán leglátványosabb területével találjuk szembe magunkat. Balra a pingvinek, jegesmedvék és fókák birodalma, a Sarkvidéki Panoráma nevet viselő terület rejtőzik. Jobbra pedig a hatalmas Zöld Piramis hívogat. A játékos pingvinek sarkvidéki jellegű kifutóban, hatalmas üvegfalak mögött játszadoznak, ezzel szinte azonnal leveszik a legtöbb látogatót a lábáról. Velük szemben találjuk a nyughatatlan oroszlánfókákat, amik keresztbe-kasul szelik a medence habjait. A méretes, üvegfalú tartály ad helyet a naponta háromszor megrendezett fókashow-nak is. Az áttetsző, kék vízben nagyszerűen kivehető az állatok minden mozdulata. Az állatkert két hím jegesmedvéjét már nehezebb megszemlélni a mindent megmutató üvegablakok ellenére, mivel a méretes kifutóban bárhol rejtőzhetnek. A többi fókafaj medencéihez jégsziklát mintázó alagutakon juthatunk el. Itt is rengeteg ablakon tekinthetünk be az állatok életébe, ám a víz itt már zöldes színű, ezért nem látunk át rajta. A víz alatt szemlélve azt vesszük észre, hogy a fókák előtűnnek a semmiből, majd néhány pillanat múlva eltűnnek ugyanott. A felszínt nézve felbukkanó fejeket és uszonyokat pillanthatunk meg a medencelabirintusban. 

Kötélhidakon sétálhatunk az esőerdőben

A 10 méterről lezúduló vízesés

A Zöld Piramis rengeteg látnivalót rejt magában, többek között az Ócenáriumot. A bejáratnál egy élményszökőkút szórakoztatja a hőségben a gyerekeket, amíg a szülök a kávézóban pihennek. Belépve először az akváriumok szintjére érkezünk. Itt a színes halak tömkelegét találjuk a kivilágított tartályokban. A félhomályban mászkálva először kisebb tartályokat tekinthetünk meg, amelyekben tűzhalak, vitorláshalak, bohóchalak, tehénhalak, ostorhalak, murénák, rákok és medúzák élnek, csak hogy néhányat említsek. Végül elérkezünk az akváriumok akváriumához, egy 500.000 liter vizet védő méretes üvegfalhoz. Az impozáns létesítmény áttetsző üvegfelülete mögött elénk tárul a tengerek élővilága. Hatalmas cápák köröznek mellettünk, amelyeket kisebb halak csoportja követ buzgón. A hatalmas tartály alatt egy üvegfolyosó is átvezet, ebben sétálva igazán a víz alatt érezhetjük magunkat. Megunhatatlan a körülöttünk folyton mozgó, mindig más képet mutató élővilág. 

Hűsölő orrszarvú

Megérkeztünk Afrikába

Az Ócenáriumból kiérve az esőerdőbe érkezünk. Autentikus, ázsiai szobrokkal, bambuszból készült elemekkel és fatörzsnek álcázott terráriumokkal díszített környezetben sétálhatunk a jobbra-balra lengő függőhidakon. A trópusi klímát és a hatalmas pálmákat egy mesterséges vízesés, és szikla hatású falak teszik még érdekesebbé. A Zöld Piramisban főként hüllőkkel találkozhatunk. A fő attrakciónak a komodói varánuszok számítanak, ezekből egyből kettőt is megtekinthetünk. Rajtuk kívül színes papagájok és kanárik, illetve különböző ízeltlábúak is helyet kaptak az épületben. Az állatkert egyik legizgalmasabb része is itt található: az a plafonon függő üvegfolyosó, amelyben sétálva az elefántok egyik kifutójának benti részébe pillanthatunk le.

Tarzan ösvénye

A Parasztudvar egyik lakója

Hasonlóan izgalmas a közelben található, Afrikát bemutató Tarzan ösvénye. Tevék és vízilovak hatalmas kifutói között jutunk el egy fából készült, félbevágott bambuszokkal díszített, megemelt folyosóra. Ez az ösvény először a struccok fölött repít át minket a magasban, akik olyan jól érzik magunkat, hogy három hatalmas tojást is raktak a puszta földre, meglepő módon azokat semmivel sem védve. Ezután hirtelen máris a gorillák között találjuk magunkat. Az emberszabásúak életébe üvegfalakon át pillanthatunk be, ám itt már helyenként akkorák a kifutók, hogy alig látni valamit az állatokból. Egy fából ácsolt kilátótoronyhoz érve afrikai szafarin érezhetjük magunkat, amint a magasból közvetlen közelről szemléljük a zsiráfok, antilopok és zebrák lustán sétálgató egyvelegét. Az innen megszemlélt kifutón keresztül is visz a fapalló, így még sokáig élvezhetjük a látványt. A pallókról letérve Julien királyhoz is beköszönhetünk. A vicces gyűrűsfarkú makik ágakkal ékesített ketrecébe vasláncfüggönyön keresztül vezet az út. A nagy hőségtől kiütve a majmok egymáson fekve horkoltak az egyik házikójukban. A faemelvény a pelikános tó után ér véget. Innen egy tavirózsás tavakkal és faelemekkel gazdagon díszített területre érünk, ez az oroszlánok, szurikáták és krokodilok lakhelye. Afrika azonban itt még nem ér véget, óriási dombokon futkározva szemlélhetjük a páviánokat, és szintén hatalmas tóban a törpe vízilovakat. Másik oldalunkon orrszarvúk és zebrák szaladgálnak. Ez a rész kicsit olyan, mintha félbehagyták volna. Sok az üres terület és a kifutók is elhanyagoltabbak a bejárathoz közeli részekhez képest.

A terep innen már igazán vadasparkossá válik, amikor a medvék, farkasok és tigrisek világába érkezünk. Körülöttünk sűrű erdő, a lombkoronán csak a pislákoló napfény jut át. Megcsapja orrunkat a medvebarlangok jellegzetes szaga, és nemsokára véres húst marcangoló nagymacskák között találjuk magunkat. A területen azért kedvesebb állatok is élnek, itt laknak például a bölények, vaddisznók és a jópofa mosómedvék is. Visszakanyarodva az állatkert belsejébe vár ránk még a Parasztudvar. Az afrikai elefántok fatörzs vastagságú vasoszlopokkal védett játszótere mellett épült komplexum a hazai állatfajokat sűríti egy térbe. A szürke marhák és tehenek karámjai mellett szépen felújított istállóval, gémeskúttal és piros muskátlikkal díszített kert vár ránk, ahol megsimogathatjuk a kecskéket, lovakat és disznókat is. 

A kijárat felé még rengeteg madárfajt rejtő ketrecet találunk, amelyek valószínűleg az állatkert legrégebbijei. A sűrű vasrácson keresztül csak nehezen vehetőek ki a madarak. Az élményt azonban színesíti, hogy mellettünk néhány csodaszép páva mászkál szabadon a fűben. Egy kisebb méretű hüllőházban többek között kígyóféléket és egy vöröshasú piranhákkal teli medencét is láthatunk. Érdekes, hogy a medence teteje teljesen nyitott, így gyakorlatilag bárki beleteheti a kezét a vízbe, amelynek ki tudja milyen végkimenetele lenne. A régi blokkban találunk egy ketrecfolyosót is, ahol szabadon eresztett állatok között barangolhatunk. Először teknősök és kis méretű majmok fogadnak, majd színes madarak repkednek a fejünk felett. Visszaérve a bejárathoz, a Zöld Piramis oldalában néhány irodaszerekkel teli majomkifutót láthatunk, ahol a csimpánzok szembetűnően sokkal jobban szórakoznak az elsődlegesen nem nekik szánt papírdobozokkal, mint a kifeszített kötelekkel. Virágzó leanderek és rózsák között jutunk vissza a bejárathoz, ahol búcsút veszünk a Nyíregyházi Állatparktól. Ha kedvünk van hozzá, akkor indulás előtt még fényképezkedhetünk egy papagájjal, kígyóval vagy teknőssel is.

Mosómedve csücsül a fán

A Megyer-hegyi tengerszem Károlyfalváról

Visszapillantás Károlyfalvára a Megyer-hegy oldalából

A Zempléni-hegységben megbúvó Megyer-hegyi tengerszem kétségtelenül Magyarország egyik legkülönlegesebb természeti látnivalója. A mindössze egy hektáron elterülő védett terület érdekessége, hogy emberi kéz formálta képződményből alakult természeti látnivalóvá. A 324 méter magas, vulkanikus eredetű Megyer-hegyet felépítő kőzetek ugyanis különlegesen nagy keménységűek. Ezen tulajdonságukat már a XV. században felismerték, ekkor kezdődtek a bányamunkálatok. A gabonaőrlők és érczúzók támasztotta kereslet függvényében évente 300-450 darab malomkő született a hegy kőzeteiből. A bányászok kézi erővel és egyszerű szerszámok használatával hozták felszínre a súlyos malomköveket egészen 1907-ig, amikor a kereslet hiányában a bányamunkálatok örökre abbamaradtak. Az elmúlt száz évben a természet visszakövetelte magának az ember alkotta tájsebet. A bányagödör vízzel töltődött fel, környezetét pedig igazi dzsungelként borítják a növények. A mai tengerszem egy 4000 m2 víztömegű tavacska, amely mélysége néhol a 6,5 métert is eléri.

A Megyer-hegyi tengerszem látványa a felső kilátóteraszról

Innen indul a piros jelzés

A Megyer-hegyi tengerszem két irányból közelíthető meg attól függően, hogy mennyi időt szeretnénk a környezetének felfedezésére szánni. Amennyiben csak maga a tó iránt érdeklődünk, Károlyfalváról érdemes megközelítenünk a bányagödröt. A település Sátoraljaújhely része, a várostól északra fekszik. Károlyfalván táblák igazítanak útba, hogy megtaláljuk a falvacska mellett fekvő idilli pihenőt. Innen indul az erdőbe a tengerszemhez vezető piros jelzés. Amint kiérünk a település házai közül egy mezei úton átvágva jutunk el a kirándulás kezdőpontjához. Itt egy kisebb, ingyenes parkolót és több grillezőhelyet is találunk. A tavakkal pöttyözött környezet gyönyörű, a parkoló melletti kis nyaraló előtt boroshordóba ültetett virágok és félig a földbe ásott szekérkerekek díszítik a tiszta, gondozott tájat. 

A fák lombja mögött rejtőző tó a második kilátóból

A vízpart

A piros jelzés egy vékony csapáson indul felfelé a már említett nyaraló gyümölcsfás kertje mentén. Először egy kis réten visz keresztül az út, ahonnan visszapillanthatunk Károlyfalva házaira, majd beszippant az erdő. A tengerszem a hegy tetején fekszik, így le kell küzdenünk egy rövid, de igen meredek kaptatót. Felérve semmi sem utal arra, hogy a tóhoz értünk volna, annyira benőtték már a fák és a bokrok. A piros jelzés körbe vezet minket a képződmény oldalán, így azt minden szemszögből megcsodálhatjuk. Az erdőből kiérve rögtön a kirándulás legszebb pontjára jutunk, a tengerszem fölötti méretes kilátóterasztól csodálható meg a bányagödröt a legteljesebb pompájában. Korlátok védenek a meredek sziklafal tetején a megcsúszástól, így egészen közel merészkedhetünk a szikla széléhez. Az éjsötét vizet kémlelve láthatjuk, hogy jobb oldalon egy öblöt már teljesen befedtek a vízi növények. Középen elénk tárul a sziklában éktelenkedő hatalmas lyuk, amelyhez le is sétálhatunk. Balra pedig több kisebb öböl és egy grillezővel kiegészített tisztás található. A tengerszemet megkerülve lejutunk a kanyonszerű sziklanyíláshoz, ahonnan visszapillanthatunk a kilátóteraszra, és ujjunkat a vízbe mártva megvizsgálhatjuk a tó hőmérsékletét. Tovább sétálva fel kell másznunk a már említett tisztásra, ahol több öblöt is közelről megtekinthetünk. Ilyen távolságból látható, hogy a víz tele van élettel, a halak csak úgy lubickolnak a felszínen. A tisztás másik oldalán a grillezőhely közelében találjuk a sziklába vájt bányászlakások egyikét. A barlang mellett egy kőzetbe vájt lépcsősor vezet fel a második kilátóteraszhoz, ahonnan nézve nagyszerűen mutat a sziklák sötét vízen visszatükröződő képe. Innen újabb kaptató vezet vissza a körséta elejére, ahonnan már csak lefelé kell sétálnunk, hogy újra a tavak ölelésében fekvő parkolóba jussunk. Amennyiben nagyobb túrát szeretnénk tenni, a tengerszemet Sárospatakról is megközelíthetjük.