A Jókai-kert

A Jókai-kert Budapest XII. kerületében, a Svábhegy szívében található. Nevét Jókai Mórról kapta, aki egykor itt élt és alkotott. Jókai 1853-ban egy puszta földterületet vásárolt, amelyből megkreálta saját földi paradicsomát. A stílusosan a Költő utcából megközelíthető bejáratot hatalmas fekete vaskapuk őrzik, ugyanis a parkot éjszakára bezárják. Az aszfaltút irányából pedig vaskos kőfal rejti el a kertet a kíváncsi szemek elől. Belépve egy széles sétány vezet körbe minket a kerten, amelyet információs táblák szegélyeznek. A Jókai ültette gesztenye-, juhar-, dió-, és hársfák mára igazi burjánzó erdővé váltak. Az első látványosság az út bal oldalán látható gyönyörű kő asztal, és a hozzá tartozó kőpad. A terméskő borítású talajon elhelyezkedő asztalhoz néhány lépcsőn vezet fel az út. Meghatározó eleme az oroszlán, amely a félköríves pad két oldalán és az asztal lábaiként is megjelenik.  

Az oroszlános kőpad

Az Anakreón szobor

A Présház és a tisztás

Innen pár lépés a fák árnyékában megbúvó Anakreón szobor, amelynek arca Jókai képmására készült. Innen már láthatjuk a jelenleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságaként funkcionáló modern, fehér épületet. A ház fala mentén elsétálva a rózsakertbe érünk. Jókai imádta a természetet, így nem csak gyümölcsfákat és szőlőtőkéket, hanem rózsákat is telepített a különböző fafajokon kívül a kertjébe. A park arculatába nehezen illő ház helyén egykor a Jókai villája állt, amely sajnos már elpusztult. Azonban még épen áll a szemközti tisztás mentén látható Présház, amelyben a Jókai emlékszoba működik. Itt tekinthetőek meg Jókai személyes tárgyai.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület székháza

Továbbsétálva a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület növényekkel befuttatott székházát pillantjuk meg. Itt egy táblán meg is ismerkedhetünk a kertben élő madárfajokkal. A kert már Jókai idejében is a madarak kedvelt helye volt, ma pedig az oázisuk a családi házakkal teleépített hegyoldalban. A ház környékén bemutatásra kerültek a különböző madáretető típusok is. A ház előtti teraszos földterületre szőlőtőkéket ültettek. Innen megcsodálhatjuk Budapest látképét is a háztetők fölött eltekintve. 

A szabadtéri kőpark

Néhány lépcsőfok vezet fel minket a szabadtéri ásványtani kiállításhoz, amely a Steindl-villától indul. A szebb napokat is megélt épület rácsokon áttekintve figyelhető meg. Bár műemlék, romosan és elhagyatottan áll a gondozatlan kertben. A kőparkon murvás sétány vezet végig. Hatalmas kőzetdarabokat szemlélhetünk meg az út mindkét oldalán, amelyeken kis tábla jelzi nevüket, korukat és lelőhelyüket. A sétány visszavezet minket a bejárathoz, ahol búcsút vehetünk a madárcsicsergéstől hangos kerttől.