A virágba borult Jági-tanösvény

A Jági-tanösvény Pilisszentivánból közelíthető meg. A pilisszentiváni sportpálya és a Villa Negra vendéglő közös parkolójából indul, itt lehetőségünk van ingyenesen parkolni és enni-inni is. Gyalogosan Budapestről az Árpád-hídtól induló Volán busszal juthatunk el ide. A tanösvény 3,5 km hosszú körtúra, amely két óra alatt járható be. Összesen hat állomáson mutatja be a tanösvényen található érdekességeket, ezek a Hárshegyi homokkő, Békák a Jági-tóban, Akácos, Kilátás a Kis- és Nagy-szénásra, Fák a Hársas-forrás körül és az Ehető vadgyümölcsök. A tanösvénynek saját ismertető füzete is van, amelyet on-line formában ingyenesen letölthetünk, vagy meg is vásárolhatunk.  

Csak részben haladtunk a tanösvény útvonalán, így a fent említett állomásokból csak kettőt érintettünk. A parkolóból indulva a telepített fenyveserdő helyett egy vadvirágokkal beborított szántóföld mellett sétáltunk el. Nem csak a rétet borító gyönyörű fehér kamillák hirdették a tavaszt, hanem az út szemközti oldalán a rózsaszín virágú vadrózsa bokrok is, amelyek körül hemzsegtek a méhek. A szántóföldről balra kanyarodva jutunk el a Jági-tóhoz. Az információs füzetben olvasottak alapján a tó az azt tápláló Jági-patak duzzasztásával alakult ki. A tervek szerint 1940-ben azzal a céllal történt a duzzasztás, hogy pisztrángokat tenyésszenek. Ennek a tervnek a Pilisszentiván melletti bánya létrehozásakor kiépített földalatti vágatrendszer vetett véget, ami megakadályozta a tavak vízutánpótlását, így a felső tó teljesen kiszáradt. A kamillákkal borított szántóföldről könnyű észrevenni a sűrűn benőtt zöld dombok között megbúvó fehér völgyet, ez a fent említett bánya. A tóban azonban még mindig vannak halak, ottjártunkkor többen is horgásztak. A víz kis patakká szűkülve folyik tovább a tóból a fenyves irányába. A Jági-tó partjai már szinte természetesek, könnyen megközelíthetjük a vizet a tanösvény útvonaláról vagy a vízben található kis stégről. 

A kis stég a tóban

A Jági-tó

Ezt az apró tavat megkerülve egy dombra jutunk, ahol a fenyőfák árnyékában asztalok és padok állnak rendelkezésünkre, ha piknikezni szeretnénk. Erről az oldalról mehetünk le a stégre egy meredek ösvényen. A tanösvény vonalán haladtunk tovább az Akácos ismertető tábláig a patakvölgy mellett. Valóban egyre jobban ki volt száradva a terület, a tó felső részét már teljesen beborították a növények. A két tó közötti földterületre le is sétálhatunk. Itt az alsó tó partja már teljesen saras volt, mivel a fák nem engedték, hogy beszűrődjön a nap melege. A felső tónak csak a száraz medre maradt meg. Az erdőnek ez a része dzsungelszerű, nagyon sötét és növényekkel dúsan benőtt. 

Rét amíg a szem ellát

A napos akácerdőben továbbhaladva félelmetesen visszhangzott a méhrajok zümmögése, ennek ellenére egyetlen méhkast sem láttunk. Több bodzabokor is szegélyezte utunkat, amelyek szintén ekkor bontották fehér virágaikat. A tanösvény nem sokkal messzebb áthalad a patak fölött. Erre a célra egy hosszú fahidat építettek. Mi is átsétáltunk a túloldalra, majd visszatérve az eredeti irányban mentünk tovább a Hárs-hegy felé. Egy falépcsőn keltünk át a területet lezáró kerítés másik oldalára. Átérve sűrű erdőbe jutunk, több helyen találtunk a fákról selyemfonálon lógó hernyókat és pókhálókat is. Ahogy kiérünk a fák közül a Kis-Hárs-hegy lábánál hatalmas védett árvalányhajjal borított mezőt találunk a sziklás földút mentén. Innen egy hatalmas rétre visz tovább az ösvény, amely igazi paradicsom a növényismerőknek. Rengeteg védett fajjal találkozhatunk ezen a részen, többek között újabb árvalányhajtelepekkel. Balra akácos erdő szegélyezi utunkat, előre nézve pedig a Kis-Szénás panorámájában gyönyörködhetünk. Újra a fák árnyékába érve több helyen gyöngyvirágokat csodálhattunk meg. A gyertyán- és bükkfák tövében sétálva érünk vissza a Jági-tóhoz, majd a fenyőerdőben a parkolóhoz.

Árvalányhajmező