 |
| A kastély homlokzata |
Az
Alcsúti-arborétum Budapest közelében, a festői Váli-völgyben fekszik. Budapestről
gépkocsival az M1-es autópályáról Bicske után letérve közelíthetjük meg. Gyalogosan
pedig Bicskéig vonattal, majd onnan busszal kell utaznunk.
A park létrehozása Habsburg József nádor nevéhez fűződik, aki az 1820-as években kezdett ide növényeket telepíteni. Célja egy családi birtok létrehozása volt, ezért a park egyes részei családtagjai nevét viselik, mint például a Hermina-sziget. A 40 hektáros területen csaknem kizárólag mesterségesen telepített növényeket találunk, amelyek angolparkot formáznak. József nádor idején került elültetésre az első 300 növényfaj, amelyek száma mára már 540-re nőtt. A park központjában a Pollack Mihály tervei alapján épített klasszicista kastély áll, amelyből már csak a homlokzata maradt meg. A kastélyhoz készített épületekből sok ma már szintén romosan áll, de a Babaház, a Gloriette és Medveház még mindig megcsodálható. A Habsburgok 1944-ben voltak kénytelenek elhagyni a birtokot, ami az oroszok kezére került. Az épületeket felégették, a megmaradt köveket pedig a környéken élők elhordták.
 |
| A mocsári ciprus gyökerei |
 |
| A grotta a befagyott tóban |
 |
| Az óriástuja törzsei |
Az arborétum
egész évben nyitva tart, és mindig tartogat valami szezonális szépséget a
látogatók számára. Ilyen például a február-márciusban megtekinthető
hóvirágmező, vagy a júniusban megfigyelhető Szentjánosbogártánc. Tavasszal
színes virágorgiában lehet részünk, nyáron pedig a békáktól hangos tóban a tavirózsák
virágai között úszkáló hattyú- és vadkacsafiókákat figyelhetjük meg.
 |
| A medveház |
 |
| A még télen is látványos növényzet |
Sétánkat a
bejárattól kezdve egy erdős területen kezdtük. Innen továbbhaladva az
elágazásnál jobbra indultunk. Gyorsan elértük a tavon található nyolcas alakú Klotild-szigetre
vezető ösvényt. A félszigeten megfigyelhetjük a lombhullató mocsári ciprus
jellegzetes légző gyökereit, és egy fahídon jutunk át egy különálló kis szigetre, amin a grottát találjuk. Visszatérve a sétányra, a tavat a
Váli-vízzel összekötő patakon átívelő hídon haladtunk tovább. Ez után bal oldalt találjuk a egyedülálló, 24 törzset nevelő óriástuját. A fák közül kiérve, balra tekintve messziről megcsodálhatjuk a kastély magányosan álló romjait. Kicsit távolabb, jobb kéz
felől találjuk a következő látnivalót, a Babaházat. Ez eredetileg játszóháznak épült de ma már kiállítás
látható benne. Ha itt jobbra fordulunk az ösvényen, akkor a szomszédos lovarda mellett sétálva jutunk el a korabeli állatkerthez. Ez nem sokban hasonlított a ma ismert állatkertekhez. Legfőbb látványosságai a vasrácsok közé zárt medvék voltak. Visszatérve a medveketrectől bal kéz felől láthatjuk a neogótikus kápolnát, ami
az istálló helyére épült fel. A kápolna mellett található a kastély maradványa,
amelytől ráláthatunk a nagy rétre és az alatta fekvő tóra. A kastély másik oldalán
találjuk a pálmaház romjait. Ne
felejtsük el megtekinteni a visszafelé vezető úton az arborétumon kívül álló
170 éves Libanoni cédrust.
