|
Autentikus tihanyi porta |
Véleményem szerint a Tihanyi-félsziget zsebkendőnyi területe hazánk egyik leggyönyörűbb része. Az 5 km hosszú földnyelvet behálózó turistautakat egyszerűen nem lehet megunni. Annyi minden összessége alkotja az ország első tájvédelmi körzetét, hogy minden évszak minden hónapjában érdemes ellátogatni ide. A félszigeten több kilátópont is található, ezek egyike a 214 méter magas Óvár. Ez közvetlenül Tihany óvárosa mellett helyezkedik el, így a túra könnyedén összeköthető a település meglátogatásával is. Kirándulásunkat a Balatonfüredről Tihanyba vezető felső út menti ingyenes parkolóból kezdtük, amely a falu bejáratának bal oldalán, a focipálya mellett helyezkedik el. Innen már csak a tanösvény avagy a zöld sáv jelzést kell követnünk, ugyanis a bejárt útvonal része a félszigetet átszelő Lóczy-tanösvénynek. Először vékony ösvény vezet fel minket a kilátópont tetejére. Tavasszal színpompás virágokban gyönyörködhetünk, amíg el nem érjük az Óvár tetejét. Az Óvár-hegy vulkáni eredetű, úgynevezett tufa-vulkánból alakult ki. Ez abban különbözik egy igazi, lávát köpő tűzhányótól, hogy már csak kőtörmeléket lövell ki magából, ami azonban szintén megkeményedik. A félsziget legnagyobbik tufa-vulkánja volt régen az Óvár. Jobb oldalon autentikus tihanyi házakat láthatunk borospincével és szőlőfölddel. Bal oldalon azonban elénk tárul a csillogó Belső-tó, a nádassal benőtt Külső-tó, Tihany idillikus kis városa és a Balaton egyedi kékje.
|
Tihany és a tavak |
|
Kilátás Balatonfüredre az Óvárról |
Nem kell sokat sétálnunk a következő gyönyörű látképig, amit a tihanyi Levendulás és a Balatonfüredi öböl ad. A hegyoldalból a messzeségbe tekintve beláthatjuk a Gödrös épületeit, és a környező hegyeket is. Ahogy tovább sétálunk, egyre nagyobb vízfelület tárul elénk, végül megpillantjuk a messzeségben Balatonfüredet is. Az Óvár csúcsát elhagyva az ösvény elkezd ereszkedni, és megkezdjük a panorámaúton való süllyedést.
|
A tihanyi levendulás és a Balaton |
|
A Barátlakások belső cellái |
A tanösvényen tovább sétálva lassan beérünk a fák közé, egy árnyékos, sötétebb területre. Itt máris feltűnik a következő látnivaló, a Barátlakások állomása. Az Óvár vulkanikus kőzetébe vájt üregek valóban teljesen lakásszerűek. A 20 méter magas bazalttufa-szikla oldalán szobákba vezető ajtók és ablakok sorakoznak. A lakóhelyet I. András idejében készítették, és valóban szerzetesek éltek itt a 11-12. század környékén. A mesterséges cellákból ma már csak hármat lehet megtekinteni, mivel a többit egy hegyomlás betemette. A Barátlakások környékén az egykori vulkáni tevékenység nyomai is jól megfigyelhetőek. Tovább ereszkedve a hegyoldalban a Ciprián-forráshoz érünk. Az aprócska csobogóból jéghideg víz folyik, ám a rengeteg környékén ólálkodó szúnyog miatt nem lehet a hűsítő nedűt kellő ideig élvezni. Pár korty akár több tíz csípésbe is kerülhet. A hegyről tovább süllyedve végül elérjük a Balaton-partot, és megpihenhetünk a hűsítő szellőben. A parton kiépített sétányon folytathatjuk tovább utunkat a kikötőig, ha megéheztünk itt fogyaszthatunk valamit a helyi büfé kínálatából. A hajóállomástól a zöld háromszög jelzésen juthatunk vissza Tihanyba a Visszhang-dombhoz. Sétáljunk tovább a Babamúzeum és a Kálvária-domb mellett, majd forduljunk jobbra. Az aszfaltút elvezet minket a temetőhöz, majd a kiindulási pontunkhoz, a parkolóba.
|
A Barátlakások hangulatos bejárata |